Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
Diplomácia és hírszerzés Belgrádban
163163 Diplomácia és hírszerzés Belgrádban aki felterjesztette a kérést az osztály-, illetve főosztályvezetőnek, akik továbbították a szovjet tanácsadóknak. Pozitív elbírálást követően került a miniszter elé a kérelem.770 Ez a hosszadalmas procedúra természetesen nem segítette elő a hatékony hálózatépítést. A mennyiség kontra minőség elve is hátráltatta az eredményes hírszerző munkát. A katonai elhárításnál, majd a Határőrség Felderítő Osztályánál az ügynököket, illetve informátorokat az anyagi érdekeltség alapján szervezték be,771 vagy – a legtöbb ször csempészeket vagy elfogott határsértőket – pressziós alapon, zsarolás útján. Ezek az egyének a későbbiekben nem voltak megfelelően tartva, ráadásul – ahogy egy későbbi fejezetben látni fogjuk Urbán Aranka példáján – nem is készítettek megfelelő környezettanulmányt róluk, így megeshetett, hogy a jugoszláv állambiztonság által már beszervezett egyént foglalkoztattak a magyar szervek. Ahogy már a korábbi fejezetekből is körvonalazódott, a belgrádi rezidentúrán nem folyt érdemi hírszerzési munka, illetve a munka minősége nem volt megfelelő, az iratok tanúsága szerint ennek számos oka volt. Például a biztonsági feladatokat, bár látszólag jól megoldották, akadtak homokszemek a gépezetben, szemléltetésnek kiváló Horváth Erzsébet takarítónő ügye, akiről azt gyanították, hogy az UDB beszervezte. Már 1954. január 21-én772 kérték eltávolítását a követségről, de egy augusztus 21-ei 773 jelentésben is azt olvashatjuk, hogy Horváth még mindig az épületben dolgozott. Ez azt jelenti, hogy egy valószínűsített UDB ügynök/informátor minimum hét hónapon keresztül járt szabadon a követség/rezidentúra épületében. Nem a biztonsági terület volt az egyetlen, ahol a rezidentúra nem remekelt. Amint már említettük, sem a követség, sem a rezidentúra dolgozóinak döntő többsége nem beszélt semmilyen délszláv nyelvet, nem szükséges részletezni, hogy a nyelvismeret hiánya egy külföldi hírszerző állomás információszerző képességeit milyen mértékben csökkenthette. Sem a helyi lakossággal,774 sem a különböző követségi fogadásokon (coctailokon ) nem tudtak szóba elegyedni más ország képviselőivel, pedig 770 Palasik Mária: A Hírszerző Osztály... i. m. 4. 771 Orgoványi István: Az Államvédelmi Hatóság Határőrség , I. rész... i. m. 7. 772 ÁBTL 3.2.6. OL-8-006/1 Belgrádi rezidentúra. Jelentés a belgrádi rezidentúra közeljövőben végrehajtandó feladatairól, 1954. 01. 09., adta: Hornyan János, 68‒ 69. 773 Uo. Jelentés Fekete József eddigi munkájáról, 1954. 08. 21., adta: Kádár J., 231‒240. 774 Természetesen figyelembe kell venni, hogy a rezidentúra fennállásának idején a magyar– jugoszláv viszony meglehetősen rossz jellege miatt a jugoszláv lakossággal nem feltétlenül volt kapcsolata a követség/rezidentúra dolgozóinak.
