Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
Diplomácia és hírszerzés Belgrádban
156 Kényszerpályák és külön utak 156 Diplomácia és hírszerzés Belgrádban Habár a rezidentúra 1953‒ 56-os fennállása alatt az iratok tanúsága szerint nem történt beszervezés, mégis érdekesnek tartjuk megvizsgálni, hogy milyen személyeket terveztek megkörnyékezni az ügynökök. Egyrészt természetesen a jugoszláviai magyarok voltak a „célpontok”, mint például a „Pur János” fedőnéven említett személy, aki a jugoszláviai magyarokról szerezhetett volna információkat, vagy „Zentai Anna”, akinek a szülei Magyarországon éltek, és aki a tanulmányai elvégzése után „Jugoszlávia egyik legnagyobb atomkutató intézetének alkalmazásába került”. Szintén itt dolgozott Takács vagy Csoma István, fedőnevén „Nagy Gergely”, akit ugyancsak tanulmányozásra érdemesnek ítéltek meg. A beszervezni kívánt egyének másik csoportja a különböző diplomáciai képviseleteken dolgozó személyekből állt, ilyen volt például Varga Józsefné („Fehér Katalin”), Agah Aksel belgrádi török nagykövet házvezetőnője és állítólagos szeretője vagy Szabó János („Zimonyi Pál”) az angol nagykövet gépkocsivezetője, de az iratok tanúsága szerint megkörnyékezték Philippe Daudyt („Londoni”) is, az AFP belgrádi irodájának vezetőjét.739 Olyannyira fontos feladatnak tartották a „Fasiszta Magyar Emigráció” (sic!) megfigyelését és az ellene folytatott kutatómunkát, hogy az 1954-évi második hat havi munkatervnek már ez volt az elsődleges pontja, megelőzve az UDB és a Külügyi Államtitkárság ellen végzett kutatómunkát is, azonban ezen a téren (sem) sikerült érdemi előrelépést elérniük az ügynököknek. 740 A szovjet–jugoszláv viszony javulásával párhuzamosan a belgrádi hírszerző munka jellege is megváltozott, az 1955. évi első hat havi munkatervben a korábbiaktól eltérő elemek is megjelentek a rezidentúra feladatai között, alapvetésként megfogalmazták, hogy a normalizációhoz alkalmazkodva a hálózat a munkát annak alávetve fogja végezni. Az állandó és legfontosabb feladat a normalizáció alakulásának figyelemmel kísérése, értékelése és az ezekről való jelentéstétel, ezzel párhuzamosan felhagytak a jugoszláv állampolgárok beszervezési kísérleteivel, törekedtek a baráti kapcsolatok kialakítására, a „sötét” hírszerzési módszereket741 már nem alkalmazták. A munkaterv alapján ügynökséget a továbbiakban nem 739 ÁBTL 3.2.6 OL-8-006/1 Belgrádi rezidentúra, 1954. második hat havi munkaterv, 166‒167. 740 Uo. 163. 741 „Sötét” hírszerzés: a hírszerző vagy ügynök beszélgetés során szerez meg értékes adatokat, értesüléseket olyan módon, hogy a partner nincsen tudatában annak, hogy ellenséggel áll szemben, és számára jelentős híranyagot szolgáltatott ki. Nem ismeri az ellenség „sötét” szándékát. A beszélgetést a hírszerző vagy az ügynök megtervezi és előkészíti. Gergely Attila: Állambiztonsági Értelmező Kéziszótár . BM Könyvkiadó, 1980, 83 (online: http:// www.titoktan.hu).
