Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
131131 A kapcsolatok főbb állomásai Krstonošić feleségéét is. 608 Dékán István miniszterhelyettes arra hivatkozva, hogy említett személyek a Magyar Népköztársaság törvényeibe ütköző bűncselekményeket követtek el, elutasította szabadon bocsájtásukat és egyúttal visszatérésüket Jugoszláviába. 1955. június 6-án Práth Károly, a külügyminisztérium főosztályvezetője azt javasolta, hogy „Jugoszlávia felé irányuló politikánk vitelét elősegítené, ha ezt az ügyet a jugoszláv kérésnek megfelelően rendeznénk”.609 Sajnos az ügy fejleményeiről nem sikerült egyelőre további információkat találnunk. A két állam viszonyának javításában természetesen aktív szerepet játszottak a követek, Soldatić-hoz hasonlóan 1955 augusztusában Kurimszky egy jelentésében610 csokorba gyűjtötte azokat a tényezőket, amelyek véleménye szerint – a fentieken túl – még gátolták a két ország közeledését. Ezek közül a felvetések közül a külügyminisztérium válaszában611 egyet sem tartott kiemelkedően fontosnak, a forrásokból az olvasható ki, hogy a minisztérium nem törekedett megoldani a fennálló problémákat. Több esetben arra hivatkoztak, hogy már folyamatban levő ügyeket terjesztett fel Kurimszky. A követ javaslatai az alábbiak voltak (mellette kurzívval a külügyminisztérium válasza): • utazási korlátozások felülvizsgálata – Nem tartják szükségesnek foglalkozni a kérdéssel; • kulturális kapcsolatok hivatalos felvétele – Eddig is hivatalos volt, de államközi kulturális egyezményt előkészítenek a jövőben; • Kossuth rádión a Baráti országok életéből c. műsorban nincs szó Jugoszláviáról, az imperialista országokkal együtt szerepel a hírekben – Ilyen című műsor nincs már; • filmhíradókban egymás híreit célszerű lenne közölni – Jelenleg már közlik egymás híreit; • A két ország ifjúsága közötti kapcsolat fejlesztése (pl. csillebérci tábor) – Foglalkoznak a kérdéssel; • követség nagyköveti rangra emelése – Döntés alatt. (A követséget 1956 októberében emelték végül nagyköveti rangra); 608 A repatriálni kívánt személyek: Negoslav Stricevič (Zombor, 1928), Lazar Jovanovič (Belgrád, 1919), Diák Mihály (1924), „Krsztonosics Ozrenné” (Paula Lević, Óbecse, 1925), Farkas Sándor (Kula, 1932). 609 MNL OL XIX-J-1-j Jugoszlávia TÜK iratok 1945‒1964, 00246/3-1955, 1955. 04. 12., illetve 00246/2/szig. titk., 1955. 1955. 06. 20. 4. d. 610 MNL OL XIX-J-1-j Jugoszlávia TÜK iratok 1945‒1964, 006294/1-1955, Javaslatok Magyarország és Jugoszlávia kapcsolatainak elmélyítésére, 1955. 08. 04. 1. d. 611 MNL OL XIX-J-1-j Jugoszlávia TÜK iratok 1945‒1964, 006294/1-1955, 006294-1955, d. n., 1. d.
