Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
127127 A kapcsolatok főbb állomásai 50 milliós tartozás még fennállt. Ezt tartotta a magyar fél a legjelentősebb tartozásnak, ezeken kívül úgy vélték, az alábbi, nem jelentős tartozások állnak még fenn magyar részről: • háborús kárigények a békeszerződés 26. cikke alapján; • magyarországi jugoszláv vállalatok államosítása miatti kárigény; • jugoszláv háztulajdonok (kötődik az előző ponthoz); • második világháború alatt Magyarországra került jugoszláv tulajdont képező javak visszaszolgáltatására, illetve megtérítésére irányuló kárigény. 593 Ezzel szemben a Magyarországnak járó kártérítések összegét magasabbnak gondolták (300 millió dollár) a jugoszláv követeléseknél, ezért ha a jugoszlávok elállnak a kártérítési igényeiktől, a magyarok is elálltak volna tőle. A tárgyalások előtt a magyar kártérítési igények a következők voltak: • államosított magyar vállalati érdekeltségek („ez nagyon jelentős”); • háztulajdonok, mezőgazdasági tulajdonok, ingóságok államosítása miatti kárigény (10 000 kárigény, 3000 ház, 40 000 hektár föld); • második világháború során Jugoszláviába került magyar javak visszaszolgáltatására, illetve értékének megtérítésére irányuló igények. 594 Szeptember ötödikén elkezdődtek a tárgyalások Belgrádban, a jugoszláv delegáció vezetője Mijalko Todorović volt. Az álláspontok hamar megmere vedtek, az előzetes várakozásokhoz képest a jugoszlávok igénye rendkívül magas, 523 millió dollár volt, ráadásul a gazdasági kapcsolatok megszakításából fakadó károkért is kamatot számoltak fel a magyaroknak, amitől ők elhatárolódtak. Később Todorović a kezdeti jugoszláv igényt 230 millió dollárra csökkentette, azonban ez még mindig nagyságrenddel nagyobb volt, mint amit a magyar delegáció elfogadhatott volna, Háy László ugyanis csak 45 millió dollár tíz év alatt történő kifizetésére kapott felhatalmazást. 595 A tárgyalások szeptember 24-én megszakadtak, ezt követően a jugoszláv sajtó ismét élesen kezdte bírálni Magyarországot, 25-én a Borbá ban számoltak be az esetről, 26-án a Privredni Pregled , 29-én pedig az Ekonomska című lapok írtak a tárgyalásokról. Szeptember 30-án a Politik ában Rossz jel címmel közöltek cikket. Októberben Kurimszky látogatást tett a Külügyi Államtitkárság külügyi titkáránál, Vukičević-nél, akivel a tárgyalások folytatásáról esett szó. Mičunović államtitkár-helyettes nehezményezte, hogy 593 Uo. 594 Uo. 595 A. Sajti: A magyar vagyonok... i. m. 156 ‒ 157.
