Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
Bevezetés
1111 Bevezetés Bevezetés A második világháborút követő évtized egyik legérdekesebb és legkomplexebb eseménysorozata a Szovjetunió és Jugoszlávia között kialakult konfliktus, amely az egész szocialista tömböt megrengette. Magyarországot „frontországként” érzékenyen érintette a Moszkva és Belgrád között történt szakadás, amely a két ország belpolitikájára is nagyban kihatott. Önálló magyar külpolitikáról a korszakban nem beszélhetünk, Budapest döntéshozóinak kezét Moszkvából irányították, így a szovjet–jugoszláv viszony regionális leképződésének tekinthetjük a magyar–jugoszláv kapcsolatokat. Kötetünk címe is ezt tükrözi; míg a magyar kommunista vezetés a Moszkva által kijelölt kényszerpályán haladt, Tito és a jugoszláv vezetés a Szovjetuniótól független, külön utat követett. Magyarország és Jugoszlávia kapcsolata 1940 és 1956 között egy hullámvasút pályaívét írta le. A világháborút követően mindkét ország a királyság államformáját megszüntetve – a helyi kommunista pártok hatalomátvétele után – a szocialista táborba tagozódott be, majd a két állam kapcsolatai pozitív irányba fejlődtek. Ez az állapot nem tartott azonban sokáig, ugyanis a kapcsolatokban a szinte teljesen megsemmisítő zuhanást 1948-ban éppenhogy a jugoszláv kommunisták kiátkozása okozta. A kapcsolatok szinte a nullára redukálódtak, egy belső hidegháborús helyzet alakult ki a szocialista térségben. Joszif Visszarionovics Sztálin 1 1953-as halálát követően egy lassú békülési folyamat indult meg, és a kapcsolatok – bár nem problémamentesen, de – normalizálódtak. Ahogy a háború kezdetén a német, úgy a háború után a szovjet hatalmi érdekek befolyásolták a két állam egymáshoz való viszonyát. Amíg az 1940 decemberében aláírt örökbarátsági szerződést követően négy hónapnak kellett eltelnie, hogy a két ország háborúba keveredjen, az 1947. decemberi barátsági szerződés után hat hónap telt el, amíg a viszony ismét ellenségessé vált. A háborút követően a két állam kapcsolata – ahogy az a szocialista térségben általános jelenségnek tekinthető – lényegében a Jugoszláv és a Magyar Kommunista 1 Joszif Visszarionovics Sztálin Dzsugasvili (1878. december 18.–1953. március 5.) szovjet diktátor, a „generalisszimusz”. 1922-től haláláig a Szovjet Kommunista Párt főtitkára, emellett 1941-től kormányfő.
