Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
Bevezetés
12 Kényszerpályák és külön utak 12 Bevezetés Párt viszonyaként írható le, akik a kezdeti baráti viszonyt követően váltak ellenségekké. A kötet elsősorban ennek a konfliktusnak a történetét mutatja be, ugyanis bár a Magyarország és Jugoszlávia 1945–1956 közötti kapcsolatának főbb állomásai, illetve annak bel- és külpolitikai vonatkozású eseményeit a téma szakértői már részben feldolgozták, célunk a kapcsolatok politikatörténeti vonatkozásainak eddigi legrészletesebb bemutatása. Munkánkban emellett igyekeztünk a diplomácia és a hírszerzés működését is ismertetni a vizsgált korszakban. A belgrádi követségen a munkavégzés a konfliktus eszkalálódásával párhuzamosan vált egyre lehetetlenebbé, a követségi dolgozóknak ellenséges környezetben kellett ellátni munkájukat, és Magyarország érdekeit képviselni. Alábbiakban ismertetni kívánjuk továbbá a belgrádi rezidentúra2 1953–1955 közötti törté netét, amely bár érdemi munkát működése során a kapcsolatok javuló tendenciája miatt nem végzett, munkatervei átfogó képet adnak Budapest akkori céljairól. A szakirodalomban ez idáig sem a belgrádi követség, sem a belgrádi rezidentúra történetét nem mutatták be, így a könyvvel az egyik célunk, hogy ezt a hiányt lehetőség szerint pótoljuk. A kötetben bemutatjuk a jugoszláv hírszerzés szervezeti felépítését és Magyarország elleni tevékenységét, illetve részletesen kitérünk a zágrábi perre és annak magyar vonatkozásaira, amely ez idáig szintén nem képezte alaposabb tudományos feldolgozás tárgyát. A szakirodalom és a források áttekintése A szovjet–jugoszláv konfliktus, illetve témánk, a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 közötti történetének különböző aspektusait, illetve annak következményeit már számos magyar, illetve külföldi történész feldolgozta magas színvonalú munkákban. A vizsgált konfliktus mind térben, mind időben a történelem egy relatív nagy szeletét foglalja magában, a Szovjetunió, Jugoszlávia és Magyarország egymáshoz való viszonya az 2 A rezidentúra „az állambiztonsági tisztekből vagy a hálózat tagjaiból álló, meghatározott állambiztonsági – operatív – feladatok ellátására felkészített konspirált szervezeti forma. Vezetője a rezidens”. Gergely Attila: Állambiztonsági Értelmező Kéziszótár . Budapest, BM Könyvkiadó, 1980, idézi Bank Barbara: Egyharmad és III/I. Hírszerzés és gazdasági manipu láció az 1980-as évek végén. Budapest, Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, 2014, 4.
