Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
Előszóféle a könyvhöz
9 Előszóféle a könyvhöz Riba András László megírta a kommunista párt történetének „utolsó” szakaszát, vagyis azt a részét ennek a történetnek, melyben az meg is tagadja önmagát, meg nem is. Melyben leszámol önmagával és meg is tartja magát MSZMP néven, de ezt a nevet is elvetve végül MSZP néven alakul újjá, hogy néhány év múltán majd ezen a néven térjen vissza a korábban már-már veszni látszó hatalomhoz. Alighanem ennek a pártnak legizgalmasabb szakasza ez az időszak 1987-től 1990-ig. Jó szem kellett ahhoz, hogy ezekben a zavaros, túltöltődött években észrevegye valaki a kutatásra, a feldolgozásra váró lehetőséget. Ez már önmagában érdeme a szerzőnek. Különösen azért, mert a szerző Böhönyéről származik, s neki magának semmi köze sem volt a Magyar Szocialista Munkáspárthoz. Életkora szerint sem volt közvetlen köze az eseményekhez, hiszen gyerek volt még azokban az években, s mire eljött 2013 vagy 2014, amikor megalakult intézetünk, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet, ahová felvételt nyert immár diplomás fiatalemberként, elkezdhetett töprengeni azon, hogy milyenek is voltak a pártok, hogyan születtek és múltak el, s milyen emberpróbáló évek voltak mögötte, aki pedig kimaradt ezekből a történetekből. Riba Andrást azonban történészként cseppet sem zavarta, hogy éppen a háta mögött fordult a világ. Végül is, történelem már ez is, ami tegnap még jelenidő volt, az mára már történelem, ha mégoly közeli is. Elkezdett érdeklődni, tájékozódni a számtalan mozgalom és párt dzsungelében, és figyelmét elsősorban arra a pártra irányította, amely Rákosi Mátyáson, majd utódján, Kádár Jánoson át eljutott Grósz Károlyig. A szerző itt megállt, és elkezdte vizsgálni Grószt. Vagyis a közel ötven éven át uralkodó egypárt történetéből a legutolsó éveket. Azt vizsgálta, hogyan bomlik ez a nagy párt 1987-től, hogy mállik szét, hogy alakul kis párttá, hogy folyik szét a kommunista gőg, és hogyan lesz egyre szerencsétlenebb, egyre kiszolgáltatottabb a változó körülményeknek, közte a hatalmas szovjet rendszenek s magának a Szovjetuniónak is. Bár ez a kiszolgáltatottság egészen más volt, mint a korábbiak. Most nem volt parancsszó, hiába rohantak az SZKP főnökéhez tanácsért, Előszó
