Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
1956, TÖBBPÁRTRENDSZER, SZOCIALIZMUS - Botorkálás hazai pályán
199 Botorkálás hazai pályán pártfegyelemtől távol álló légkört teremtettek, amiben a párt legfőbb vezetőjét már többen nyíltan is támadták, de köztük Szűrös ment legmes z szebb: „Én úgy látom, hogy a főtitkár felőrlődött. [...] és nem vagyok benne biztos, hogy ez a folyamat visszafordítható. Szeretném azt is megjegyezni, hogy nem találtam elég önkritikusnak, azért, mert kicsit mintha lebecsülte volna azokat az ellentmondásokat, melyekbe ő belebonyolódott. [...] És nem kevés, amit ő tett. És ennek ellenére én azt mondom, ami korábban itt a Központi Bizottságban egyik ülésen elhangzott, hogy gondolja meg, nem lenne-e célszerű most már, még a kongresszus előtt olyan következtetésre jutnia, hogy mondjon le. Vagy pedig a Központi Bizottság mérlegelje ezt.” 436 A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető tárgyalásainak rendhagyó és felemásra sikerült437 megállapodása előtt az MSZMP-ben a vezetés helyze tében fennálló feszültségekkel teli atmoszféra uralkodott. A demokratikus szocializmus kimunkálásán tevékenykedő kommunista reformerek közre fogták a hozzájuk mérten konzervatív-kommunista − egyre jobban elszige telődő – Grósz Károlyt. Nagy Imre újratemetésének lebonyolítása sikeres volt, a kormány magas szinten képviseltette magát. Az eseményt követően a pártvezetésben átalakult erőviszonyok a demokratikus szocializmus alapján eurokommunista, európai típusú szociáldemokrata hangsúlyt képviselő párt formálódása, kialakítása irányába mutattak. Ennek Nyers, Pozsgay, Németh és Szűrös mellett fontos szereplője volt Horn Gyula. Őt , még külügyi államtitkárként (KB tag), a Történelmi Albizottság tagjaként a február 10−11-i KB ülést követően meginterjúvolta a BBC. Az 1956-tal kapcsolatban felvetődött kérdések után az interjú készítője − Grósz Károlyra hivatkozva − rákérdezett, hogy a „szocializmus történelmi perspektívájának elfogadása” nem jelenti-e azt, hogy az újonnan létrejövő pártok alakítása ezáltal az MSZMP megítélésétől függ. Horn kiigazítva a kérdezőt elmondta, hogy nem a szocializmus, hanem az alkotmányosságnak, az alkotmánynak az elfogadása a feltétel − az alkotmányban szerepel a szocializmus igenlése −, annak az alkotmánynak, „amelynek kialakítása folyamatban van”. Az alkotmánnyal kapcsolatos politikai kérdések alapvetően a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások keretében zajlottak. Az alaptörvény preambuluma 436 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei II. i. m. 1993, 1137. 437 A megállapodást nem írta alá a SZDSZ és a FIDESZ a köztársasági elnök választásának módjával való egyet nem értésük miatt.
