Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
1956, TÖBBPÁRTRENDSZER, SZOCIALIZMUS - Botorkálás hazai pályán
200 Hatalomtechnika a pártállam végóráiban 3. 1956, többpártrendszer, szocializmus hangsúlyos téma volt Fejti György számára. A majd 1989. október 23-án , a Magyar Köztársaság kikiáltásával egyidejűleg kihirdetett alkotmánymódosító törvény értelmében Magyarország a parlamentáris köztársaság kormányformájára tért át, a pártok legalitása csak azt követően, az október 30-án kihirdetett és hatályba lépett 1989. évi XXXIII. törvénnyel teremtődött meg.438 Azt megelőzően az alkotmányban normatív értelemmel szereplő szocializmus komoly fegyverténynek számított jó ideig a politikai alkufolyamatban. A történelmi újraértékelést, a nemzeti megbékélés jegyében lezajlott újratemetést követően kérdéssé vált, hogy a demokratikus szocializmus egy új szocializmuskép , illetve alkotmányos feltétel-e, vagy csak a megújuló MSZMP, mint politikai párt által képviselt politikai irány. Grósz Károly többször hangsúlyozta azt a körülményt Nagy Imre ügyében, hogy a jogi, politikai rehabilitáció, amit az illetékes igazságügyi szervek törvényességi óvás keretében történő vizsgálatai eredményezhetnek, nem jelent automatikusan pártpolitikai rehabilitációt. Az MSZMP reformer vezetői és a kormány számára Nagy Imre politikai elődként való felvállalása azonban nem volt lehetséges e nélkül, mint ahogy igazságügyi jogi rehabilitáció nélkül sem. Mivel hangoztatott tétel volt, hogy a Kádárkormány folytatta azokat a reformfolyamatokat, amelyeket Nagy Imre kezdett meg, ezért egyfajta sajátos politikai irányváltást jelentett volna a kivégzett miniszterelnök vállalása . Kimondatlanul, de lényegében így elha tárolódtak volna Kádártól. A megújuló párt- és politikai vezetésnek ez a halmaza el akarta kerülni a Kádárral való azonosíthatóság lehetőségét. Azonban Nagy Imre 1989-es „népszerűségére” való építkezés üket be ár nyékolta Grósz Károly fellépése. A Nagy Imre felvállalásának jegyében zajló frakcióharc kongresszust megelőző küzdelmeiben − az 1989. szeptember 1-i MSZMP KB ülés végén, tehát már a jogi rehabilitációt követően − Grósz Károly felszólalás á ban kifejtette: „Nem engedhetjük meg, hogy kiemelkedő történelmi személyiségeinkkel kapcsolatban féligazságok politikai téren önálló életet éljenek, s hosszú időn át befolyásolja a felnövekvő nemzedékek gondolkodását.” 439 Grósz bizonyító erejű, szovjet levéltárakból érkező dokumentumokat 440 438 A rendszerváltozás államszervezeti... i. m. 2016, 35. 439 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei. II. i. m. ... 1993. 1515. 440 Uo.
