Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
1956, TÖBBPÁRTRENDSZER, SZOCIALIZMUS - A csillag leáldozóban
188 Hatalomtechnika a pártállam végóráiban 3. 1956, többpártrendszer, szocializmus május végére fejezzék be a felülvizsgálatot – ahogy azt Nyers Rezső javasolta –, mert akkor „elveikkel ellentétesen megrendelést adnának fel azoknak a szerveknek, akiknek most egy nagy korszak, nagy jelentőségű politikai történéseit kell lezárni”. Hozzáfűzte, nem tehetik meg, hogy befolyásolják őket azzal, hogy napi politikai szempont által vezérelve világossá teszik, melyik módszer a legmegfelelőbb számukra. Grósz verbálisan, jól érzékelhetően megpróbált a jogállami, demokratikus gyakorlatnak megfe lelni, de ez az erőltetett törekvése végül sikertelennek bizonyult, amikor így fogalmazott: „Támogatjuk a törvényességi óvás módját az ügynek, és hát persze a legfőbb ügyész emelje azt!”411 Kiegészítésként hozzátette: a törvé nyességi óvás folyamatának nem része a pártfelülvizsgálat és a párttal kapcsolatos kérdéskör elemzése. Ezeket nem tartotta sem időszerűnek, sem politikailag indokoltnak. Az ülésen hozott állásfoglalás két általam fontosnak tartott megfogalmazását idézem: „A Bizottság hangsúlyozza, hogy az ügy jogi felülvizsgálata − bármilyen eredménnyel is záruljon − nem azonos Nagy Imre és társai párton belüli rehabilitációjával. A Bizottság jelenleg nem tartja időszerűnek a párton belüli felülvizsgálatot. [...] A Bizottság a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kijelenti: az MSZMP testületei és szervei 1956. novembere után az azt követő politikai perekkel kapcsolatban nem hoztak egyetlen döntést sem, amelyek a bírósági ítéleteket befolyásolták volna. Az ítéleteket a bírósági szervek az érvényes törvények alapján hozták.” 412 A konkrét intézkedésekhez, vagyis helyzet politikai kezeléséhez – különösen a jogi rehabilitációhoz – az éppen formálódó „szocialista jogállamiság” igazságügyi szervei független működésének és az eljárás befolyásolásmentes lefolytatásának kérdése azzal is összefüggésben állt, hogy a kései pártállami vezetés gyakorlati politikájához akart következtetéseket levonni. A reformer irányultságú kormánytagok, a pártvezetésben is szereplő Grósz-ellenes kör (Nyers, Pozsgay, Szűrös) azonosságot, hasonlóságot akart 411 MNL OL M-KS 288. f. 62. cs. 4. ő.e. Szószerinti jegyzőkönyv az MSZMP KB Nemzetközi Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottság üléséről, 1989. április 20. 412 MNL OL M-KS 288. f. 62. cs. 4. ő.e. Jegyzőkönyv az MSZMP KB Nemzetközi Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottság üléséről, 1989. április 20. Benne: Az MSZMP KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága Állásfoglalása. (A jogi felülvizsgálatról készített anyag kifejtette, hogy az 1958-as ítélet az akkori alkotmánynak nem felelt meg, mert az egypártrendszert csak az 1972-es alkotmány rögzítette.)
