Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
1956, TÖBBPÁRTRENDSZER, SZOCIALIZMUS - A csillag leáldozóban
189 A csillag leáldozóban találni Nagy Imrével. Mintegy politikai elődnek akarták beállítani, azokkal a lépéseivel kontinuitást teremtve, amelyekért lényegében perbe fogták és kivégezték. A demokratikus szocializmus alapjára helyezkedve szándékoztak politikai előnyre, népszerűségre szert tenni a választásokon, átvenni a hatalmat a pártvezetésben. A márciusban hozott platformszabadságról szóló pártállásfoglalás413 (lényegében a frakció tilalmának feloldása) által a pártvezetés, vagy Grósz, mint főtitkár nem tudott politikai retorzióval fellépni. A „frakciózás”, ami lényegében a kormányvonalon bontakozott ki, már nem volt számonkérhető büntetőjogi úton, mint ahogy az Nagy Imrével és körével megtörtént. Ebből az olvasatból is lényeges javaslat volt a kormánykörök részéről a politikai bűncselekményekért kiszabható halálbüntetés eltörlése. Ugyanolyan jelentőséget nyert az MSZMP vezető politikusai, mint az ellenzék politikai erői számára. Nagy Imre ügyének az új pártarculat, az új politikai irány megfogalmazásához, a kádári vonal által elkövetett „hibák, bűnök” árnyékából való szabadulás lehetőségének megteremtése céljából volt igazán nagy jelentősége. Az MSZMP Pártpolitikai Bizottságának 1989. június 1-i ülésén 414 tárgyalták a Javaslat az MSZMP Működési Szabályzatára című anyagot . Előadója Kovács Jenő volt, de az ülésen jelen volt többek között Petrovszki István is. A vitában felvetett fontosabb észrevételek közé tartozott az a javaslat, ami megfogalmazta, hogy az előkészületek során ne a párt megosztottságát vegyék alapul, hanem a távlati célokat. Egyetértettek abban, hogy a tervezetben mindenképpen szerepelnie kell a demokratikus szocializmusnak, és röviden ki kell fejteni a párt egyesült kommunista és szociáldemokrata jellegét: „Az MSZMP már nem a hagyományos bolsevik párt. Ezt is vegyük figyelembe a Szervezeti Szabályzat-tervezet előkészítésénél (pl. a kommunista, szocialista, szociáldemokrata, marxista, leninista jelzők használatánál; a demokratikus szocializmus, az internacionalizmus, a szolidaritás, az autonómia, az önkéntesség és a szabadságjogok fogalmának beépítésénél).”415 A bizottság, számolva az esetleges vitákkal, azt a javaslatot fogalmazta meg, hogy a tervezetben ne „marxista”, hanem a „marxista szellemiségű” kifejezéssel éljenek, szintén rövid magyarázatot 413 A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai... i. m. 1994, 593. 414 MNL OL M-KS 288.f. 60. cs. 4. ő.e. Jegyzőkönyv az MSZMP KB Pártpolitikai Bizottság üléséről, 1989. június 1. 415 Uo.
