Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
1956, TÖBBPÁRTRENDSZER, SZOCIALIZMUS - A csillag leáldozóban
182 Hatalomtechnika a pártállam végóráiban 3. 1956, többpártrendszer, szocializmus Fejti György vezetésével az MSZMP tárgyalásainak sikertelensége, a majd már az Ellenzéki Kerekasztalba (EKA)398 tömörült blokkal szembeni eredménytelensége a fenti álláspont fenntartásának lehetőségét kérdőjelezte meg, és lényegében az előzetes tárgyalások ennek a tanulságnak a levonásával zárultak az MSZMP részéről. Májusra erősen meggyengült a párt tárgyalóinak pozíciója, ami a fokozottabban romló belső viszo nyoknak, az erősödő reformköri mozgalomnak, Nagy Imre közeledő újratemetésnek volt betudható. A kétoldalú egyeztető tárgyalások első sorban abból a szempontból maradtak eredménytelenek számukra, hogy választások nélkül egyetlen meghatározó ellenzéki erő sem hajlott koalícióra, a hatalomba való bevonódásra. Ennek lett következménye, illetve eredménye lényegében a Nemzeti Kerekasztal, melynek céljaként az átmenet törvényi előfeltételeinek megteremtését határozták meg . Előzetes és kölcsönös elfogadást nyert, hogy a közjogi változások nem előzik meg a tárgyalások megállapodását, amelyekkel kapcsolatban kikötötték a konszenzus elvét, és a születendő megállapodások érvénye sítésére és az átmenet erőszakmentességére vonatkozó politikai garanciavállalást. 1989. június 13-án zajlott le a nyitó plenáris ülés, amivel egy teljesen új szakasz kezdődött. Ebben a megközelítésben osztom azokat a véleményeket, amelyek szerint a politikai hatalom, vagyis az MSZMP elemi hibát követett el azzal, hogy nem számolt az ellenzék tartós egységbe tömörülésével. Jelen munkában nem térek ki mélyebben az Nemzeti Kerekasztal történéseire, helyette a pártállami vezetés köreib en, az MSZMP-ben zajló folyamatokra és jelenségekre térek vissza. Részben már 1988 végén a KB-ban, részben 1989 elején (február) egyértelművé vált, hogy az MSZMP a megváltozó hatalmi viszonyok következtében nem tarthatja meg korábbi működési formáját. Állampárti jellegét először egyfajta kormányzópárti minőségre való áttéréssel próbálta meg felcserélni, a többpártrendszer feltételeinek elfogadása azonban további markáns lépések megtételét 398 Bajcsy-Zsilinszky Társaság (BZSBT), Fiatal Demokraták Szövetsége ( FIDESZ ), Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP ), Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL ) – megfigyelőként, Magyar Demokrata Fórum ( MDF ), Magyar Néppárt ( MNP ), Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP ), Szabad Demokraták Szövetsége ( SZDSZ ), Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP ).
