Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
1956, TÖBBPÁRTRENDSZER, SZOCIALIZMUS - A csillag leáldozóban
183 A csillag leáldozóban tette szükségessé. A jövőbeni párt karakterisztikája összehasonlíthatatlanul más követelményekre és működési feltételekre kellett, hogy épüljön. A mozgalmi jelleg meglehetősen archaikusnak hat, főként napjainkban, azonban 1989 jelenében a legtöbb hatalmon kívüli szervezet valamilyen mozgalom eredményeként jutott el a politikai párttá válásig. Az MSZMP eleve jelen volt az élet szinte minden szervezett területén különböző típusú pártszerveivel. A magyarországi kommunista mozgalom küldetése tömören összefoglalható program volt kezdetben, csakúgy, mint más országok kommunista mozgalmaié: osztályharc a munkásság és a dolgozó nép hatalmáért, a hatalom megragadása és megszilárdítása, a nemzeti demokratikus forradalom szocialista forradalomba való átnövesztése, a proletárdiktatúra megvalósítása. A forradalmi bolsevik típusú kommunista pártok programjának alapvető célkitűzéseit röviden így foglalhatjuk össze. Az ilyen pártok marxista–leninista pártok, de ez alatt a meghatározás alatt is a forradalmi bolsevik típusú kommunista pártot értjük. A kommunista párt a rokoneszmékből merítő − a szervezett munkásságot általában tömörítő, szakszervezeti mozgalmi bázisú − szociáldemokrata pártot nem tűrte meg. A legfontosabb maga a harcos élcsapat, a párt. Magyarországon 1948-ban Magyar Dolgozók Pártja néven „egyesült a két párt”. Az így létrejött MDP lényegében azonban továbbra is bolsevik kommunista párt maradt, a közismert hatalmi politikai megoldások okán. Ugyanígy, az 1956-ban történt névváltoztatás − Magyar Szocialista Munkáspártra − nem változtatott az eredeten, az MSZMP marxista–leninista párt maradt, ami ideologikus jogcímen egyeduralkodó pártként gyakorolta a hatalmat. Az alkotmány 1972-ben rögzítette a párt vezető szerepét. Az alkotmányos garancia majd 1989. október 23-án veszett el, az alkotmánymódosítás ekkor rögzítette, hogy pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak, és hogy a társadalom egyetlen szervezetének, egyetlen állami szervnek vagy állampolgárnak a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására.399 Ennek az alkotmánymódosításnak ritkán felismert olvasata, illetve értelmezése, hogy az autentikus (forradalmi) bolsevik kommunista pártokat lényegében az illegalitásba szorítja, az alkotmányos kereteken kívülre helyezi. Más kérdés, hogy egy bolsevik kommunista párt polgári (burzsoá, kapitalista) alkotmányokat és szabályokat nem vesz figyelembe, 399 A rendszerváltozás államszervezeti... i. m. 2016, 35.
