M. Kiss Sándor: Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
2. fejezet: Közös sors
129 Hajagos Csaba: Túri Mihály... Gajdos István honvéd őrnagy is megerősítette, 142 ám Neményi Józsefné állította, hogy Túri Mihályt látta, amint a férjét bántalmazta. 143 A szembesítések és a tárgyalás befejezését követően Dr. Kiss Ernő tanácsvezető 1958. november 3-án délelőtt fél 9-kor kihirdette az ítéletet. Az 1958. november 3-án módosított vád szerint Túri Mihályt életfogytig tartó börtönre, egyes jogoktól 10 évi időtartamra való eltiltásra és teljes vagyonának elkobzására, a másodrendű Rékasi Jójárt Gergelyt, a harmadrendű Klucsó Bélát és a negyedrendű Klucsó Ferencet halálra ítélte, emellett kiszabta teljes vagyonuk elkobzását is. A Bíróság az ötödrendű vádlott Kolompár Bélát 8 hónap börtönbüntetésre ítélte. Patyi Istvánt, Kolompár Mátyást és Pekó Istvánt 1957. október 7-én kivégezték a kecskeméti megyei börtönben. Túri Mihály a számára igazságtalan ítélet meghozatalát követően, 1959. május 18-án fellebbezési kérelmet nyújtott be, ennek tárgyalási időpontját június 8-ára, Budapestre jelölték ki. A bírósági tárgyaláson nem jelenhetett meg Dr. Terjék József (Túri ügyvédje), ugyanis az előre megküldött résztvevők listáján nem szerepelt a neve mint védőügyvéd.144 Az ügy bírájaként azt a Dr. Egyed Lajost jelölték ki, aki 1957-ben gyorsított büntetőügyekben ítélkezett mint elnökbíró. 145 A június 8-i tárgyalást elnapolták, a következő időpontot június 29-én délután 14 óra 30 percre jelölte ki a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának Budapest Fő utca 1. szám alatti tárgyalótermébe, ahol Túri Mihály védelmét Dr. Pap Jenő budapesti ügyvéd képviselte.146 Túri ügyvédje azzal érvelt a védence mellett, hogy az eljárás során „nem bizonyosodott be, hogy a vádlott néhai Neményi József sértett bántalmazásában részt vett, mert a bántalmazás tényét egyedül a néhai sértett feleség, Neményi Józsefné tanú állította azonban egyedüli vallomása megnyugtató bizonyítékként nem értékelhető”.147 A védelem érvelését a Legfelsőbb Bíróság „alaptalan érvelésre” hivatkozva elutasította. 148 Túri Mihály szempontjából nem jelentette a kirótt büntetés enyhítését az államellenes cselekmény minősítésének megváltoztatása sem. A Legfelsőbb Bíróság döntése szerint Túri Mihály „tevékenysége nem tekinthető olyan kezdeményező, 142 BKMB B.III. 670/1958/17. 18. 143 Uo. 27. 144 BKMB. B.III. 1003/1959/27. sz. 145 Dr. Egyed Lajos (1898–1960): 1945. június 7-étől a Budapesti Büntetőtörvényszék kinevezett tanácselnöke volt. 1947. július 7-ével a Kúriához nevezték ki bírónak. Előadó bírája volt a gyorsított büntetőügyekben ítélkező I. tanácsnak 1957-ben. Tárgyalásokon elnöklőbíró 1959. január 1-jétől lett. Zinner Tibor: Utak és tévutak a 20. századi magyar felsőbíráskodás káderpolitikájában ’56 után. In: A Kúria és elnökei III . Szerk. Bódiné Dr. Beliznai Kinga. Budapest, HVG–ORAC, 2015, 223–225. 146 BKMB. B.III. 1003/1959/27. sz. 147 BKMB. B.III. 1003/1959/28. sz. 148 Uo.
