M. Kiss Sándor: Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
2. fejezet: Közös sors
130 Sorsok és horizontok 2. Közös sors vezető jellegűnek, amely a BHÖ. 1. pont /1/ bekezdés szerinti minősítést megalapozná. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a vádlott államellenes cselekményének a minősítését megváltoztatta és azt a BHÖ. 1. pont /2/ bekezdése szerint minősítette.”149 Vagyis mivel Túri Mihály Kömpöcön, 1956. október 28-án Szentannai Béla információin keresztül tudta meg, hogy a községben nemzeti bizottságot kell alakítani, így tevékenysége nem volt olyan minőségűnek tekinthető, amely kimerítette volna a BHÖ. 1. pont /1/ bekezdés szerinti bűntettet.150 Súlyosbító körülményként értékelte viszont a bíróság, hogy a szemtanú – Neményi Józsefné – elmondása alapján Túri Mihály belerúgott Neményi József halott testébe, így azt a bíróság „a gyilkosságnak az emberi méltóságot megszégyenítő, állatias módon való végrehajtását súlyosbító körülményként értékelte”,151 ezért Túri Mihályt a terhére megállapított gyilkosság bűntettéért összbüntetésül az elsőfokú ítéletben kiszabott büntetésre152 ítélte. 153 Az „érdektelen” tanúk vallomásai – ahogy Kahler Frigyes fogalmaz – tehát nem hoztak eredményt, ám a „feljelentő” a tárgyalás alatt végig igyekezett legalább még egy tanúról gondoskodni,154 aki nem más volt ebben az esetben, mint a meggyilkolt személy felesége. A fentiekben már említésre került – 1963. április 5-én benyújtott − kegyelmi kérvény155 elutasítása tulajdonképpen megpecsételte Túri Mihály sorsát, hiszen tudta, hogy ha az amnesztiarendelettel nem szabadul, akkor le kell töltenie mind a 15 évet. A szabadulását követő tizenhét év alatt sokat őrlődött a rehabilitáció lehetőségén, majd a rendszerváltást követően, 1989. december 5-én az elsőfokú ítélet semmissé nyilvánítására vonatkozó perújítási kérelmét benyújtotta a Bács-Kiskun Megyei Bírósághoz. Az 1959. június 29-én jogerőre emelkedett Bf. 149 Uo. 150 „BHÖ 1. (2) Bűntett miatt büntetendő, aki a Magyar Népköztársaság Alkotmányában meghatározott, népi demokratikus államrend vagy népköztársaság megdöntésére irányuló cselekményt követ el, mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez, vezet vagy azt lényeges anyagi támogatásban részesíti.” Hatályos büntetőjogi szabályok hivatalos összeállítása . Budapest, IM, 1952. (Lezáratott 1952. augusztus 31-én.) 151 BKMB. B.III. 1003/1959/28. sz. 4. 152 A Legfelsőbb Bíróság az 1958. november 3-án módosított vád szerint Túri Mihályt életfogytig tartó börtönre, egyes jogoktól 10 évi időtartamra való eltiltásra és teljes vagyonának elkobzására ítélte. A vagyonelkobzást 1959. június 28-án kívánták végrehajtani, de mivel a 905 Ft 33 fillér perköltséget értékét – ingóságok hiányában nem tudták érvényesíteni, így rabkeresményének havi 33%-át tiltották le. BKMB B/670/1958. 10/59. sz. 153 Uo. 154 Kahler Frigyes: Joghalál Magyarországon, 1945−1989 . Budapest, Zrínyi, 1993, 166−167. 155 BKMB BIII. 670/1958/38. sz.
