M. Kiss Sándor: Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
1. fejezet: Körvonalak
35 Horváth Miklós: A Magyar Néphadsereg... használhattak fegyvert. Bizonyos feltétek megléte esetén – a szabályzatok – a katonákat fegyverhasználatra kötelezték. A teljes átszervezés állapotában lévő hadsereg – mint az a későbbiekből is kiderül – még egységes, határozott vezetés esetén sem volt alkalmazható bizonyos korlátozások nélkül. Nyikita Szergejevics Hruscsov – a Szovjetunió Kommunista Pártjának első titkára – 1956-ig több ízben kifejtette, hogy Magyarországon egy rendszerellenes – értelmezése szerint egyben szovjetellenes – megmozdulás esetén készek minden eszközt felhasználni, így a hazánkban – ebben az időszakban minden jogalap nélkül6 – tartózkodó szovjet Különleges Hadtest parancsnoka már 1956 júliusában parancsot kapott arra, hogy készítsen tervet a szovjet csapatoknak „a szocialista társadalmi rend fenntartása, védelme, adott esetben helyreállítása” érdekében. A terv lényege az volt, hogy a szovjet erők egy része – nevezetesen a 17. gépesített gárdahadosztály – lezárja az osztrák határt, ezzel párhuzamosan a 2. gépesített gárdahadosztály erői bevonulnak Budapestre, ahol a fontosabbnak nyilvánított objektumok – például a pártszékházak, minisztériumok épületei, a parlament – védelmével támogatják a rendszerellenes megmozdulás felszámolását végrehajtó Belső Karhatalom harcát. A terv a Volna (Hullám) fedőnevet kapta. A FEGYVERES FELKELÉS KIROBBANÁSA ÉS A HADSEREG ALKALMAZÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI 1956. október 16-án a szegedi diákok elhatározták, hogy kiválnak a kommunista párt ifjúsági szervezetéből, a DISZ-ből, és újjáalakítják a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szervezetét (MEFESZ). Október 20-án itt fogalmazódott meg az a tízpontos program (az 1848-as márciusi ifjak 12 pontjához hasonlóan), amely többé-kevésbé azonos volt a budapesti egyetemeken két nappal később megfogalmazott pontokkal. Október 22-én este a budapesti Műszaki Egyetem nagygyűlésén született meg többórás vita eredményeként a műegyetemisták tizenhat pontja, és elhatározták azt is, hogy másnap, október 23-án a fővárosban csendes tüntetést tartanak. 6 Az 1947. február 10-én megkötött párizsi békeszerződés 22. cikkelye a Szovjetuniónak lehetőséget biztosított arra, hogy az általa egyoldalúan meghatározott erejű és összetételű csapatait mindaddig hazánkban állomásoztassa, amíg Ausztriában szovjet megszálló alakulatok vannak. A megszálló hatalmak 1955. május 15-én írták alá a független, demokratikus Ausztria visszaállításáról szóló szerződést. A megszálló erők Ausztriából történt kivonását követően a szovjet és magyar államhatalmi szervek 1957. május 27-ig nem szabályozták a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzetét. Horváth Miklós: 1956 hadikrónikája . Budapest, Akadémiai, 2003, 41–44.
