M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
1. fejezet: Körvonalak
61 Kiss Réka: Fegyelmi eljárások budapesti ügyvédek ellen ítélte. Időközben azonban, 1958. augusztus 21-én az Ügyvédeket Felülvizsgáló Bizottság Budapest, XIII. kerületében hozott határozatával megállapította, hogy dr. Jármay Zsigmond az ügyvédi hivatás gyakorlására „nem alkalmas”. Szabadulása után nyugdíjazását kérelmezte, „mint átmenetileg szabadlábon lévő rab”. 22 A Budapesti Ügyvédi Kamara Forradalmi Bizottsága 1956. október 29-én alakult meg 54 taggal. Elnökének a fent említett dr. Jármay Zsigmondot választották, a főtitkári tisztséggel pedig dr. Steinhaus Ernőt bízták meg. Jármay, aki 1894-ben született, jól ismert, bátor és gyakorlott büntetőjogásznak számított. 1938-tól lett a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. Miután 1919-ben áttért az evangélikus vallásra, 1939-ben a zsidónak nem tekintendő ügyvédek névjegyzékébe vették fel, ennek ellenére Sztójay Döme kormánya alatt törölték a névjegyzékből, és deportálták. 1945-ben egy rövid időre a Független Kisgazda Párt színeiben kapcsolódott be a politikába. 1945 után, amíg még szabad védőválasztás volt, választott védőként ő védte – többek között – Jány Gusztáv vezérezredest, a Donnál harcoló tragikus sorsú 2. magyar hadsereg parancsnokát, és a Mindszenty-per másodrendű vádlottját, Baranyai Jusztin cisztercita szerzetest, egyetemi tanárt. 1950. november 4-étől egy ellene indított fegyelmi ügyben (melynek iratai egyelőre lappanganak) egy évre felfüggesztették, az 1951. július 2-ai, jogerős másodfokú határozat szerint: „panaszlott a fegyelmi vétséget nem azért követte el, mert a népi demokratikus állam törvényhozásával szemben állt, hanem azért, mert nem ment át a kellő politikai átnevelésen”. 1951. november 27-é től újra ügyvédkedhe tett. 1956. október 29-én a Budapesti Ügyvédi Kamara Forradalmi Bizottságának vezetője lett. 1956. október 29-én mintegy 800–1000 jogász gyűlt össze a Budapesti Ügyvédi Kamara termeiben. Az aktív ügyvédek, vállalati jogászok mellett olyanok is megjelentek, akiket korábban politikai, vagy egyéb okokból eltiltottak az ügyvédi gyakorlattól. A kamara helységeiben a kommunista jelképeket, pl. a Sztálin-címert eltávolították, Lenin helyére visszaállították Kossuth Lajos arcképét. A gyűlésen a köztiszteletnek örvendő hatvankét éves ügyvédet mintegy közfelkiáltással kamarai elnöknek nyilvánították. Jármayt meglepték a történtek, és felszólította a jelenvoltakat, hogy adózzanak az elesett fiatal hősökért egyperces néma felállással, majd elénekelték a Himnusz t. Beszédében kárhoztatott számos hatályos, több sebből vérző jogszabályt, és azt is javasolta ezek módosítása mellett, hogy a polgári demokrácia idején, az idő tájt hatályos és jó jogszabályokat ismét alkalmazzák a jövőben. A jogszabályok véleményezésébe vonják be az ügyvédséget is. A köztörvényi bűntetteket elkövetett ügyvédeket nem veszik vissza, szemben 22 Életrajzához lásd: Kahler Frigyes – Zinner Tibor: Homo homini lupus – avagy a koncepciós ítélkezés jogállami álarcban. Büntetőjogi tanulmányok 15. Veszprém, MTA Veszprémi Területi Bizottsága, 2014, [7–69.] 24–25.
