M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
1. fejezet: Körvonalak
62 Sorsok és horizontok 1. Körvonalak azokkal, akiket a gyakorlatuktól politikai okok miatt tiltottak el.23 Dr. Jármay „prog ramadó” beszédében szólt arról is, „hogy helyre kell állítani a polgári köztársaságot, az ország törvényes rendjét”. A gyűlésen jelölőbizottságot választottak azért, hogy az tegyen javaslatot a forradalmi bizottság tagjaira. Mindenkit jogosultnak tekintettek a forradalmi bizottságba való választásra, aki nem volt tagja a korábbi vezetésnek, és nem volt „dupla nullás védő”. Ők, kiegészülve dr. Jármayval, állították össze és jelentették be, hogy kik lettek a forradalmi bizottság tagjai, illetve a póttagok. A felszólalások során számos, korábban eltiltott jogász is hangot adott bírálatának. Kifejezésre juttatták: nem bíznak a régi irányítókban, a kamarai elnökség távozását követelték. Azért nem tekintették őket legitim vezetőknek, mert „ügyvédellenes magatartást” tanúsítottak. A kamara megújításáról, a régi vezetés leváltásáról és sérelmeik orvoslásáról, az ügyvédi munkaközösségek megszüntetéséről, az internált, kitelepített ügyvédek sorsáról, a dupla nullás védők rendszerének létjogosultságáról, egyes bírák ítélkezési gyakorlatáról, a magángyakorlatot folytató ügyvédek nyugdíjának rendezéséről, egyéni sérelmeikről szóltak. 24 Két nappal később, október 31-én a rádió beolvasta – a későbbi kádárista sajtótudósítások lejárató szókészletével élve – „néhány volt nyilas jogászból és a hivatása gyakorlásától eltiltott zugügyvédből megalakult úgynevezett Magyar Ügyvédek Forradalmi Bizottságának kiáltványát”. A kiáltvány tartalmazta, hogy „a Magyar Ügyvédek Nemzeti Forradalmi Bizottmánya [...] leszögezi, hogy az isteni törvényekből és a haza szent eszméjéből fakadó jogban látja hazánk újjáépítésének biztosítását!” Követelte „a reánk kényszerített és a magyar nép érdekeivel ellentétes Varsói Szerződés azonnali felmondását”, illetve, hogy a kormány nyilvánítsa ki, hogy Magyarország semleges állam kíván lenni. A forradalmi bizottság együttműködött a Fővárosi Bíróság forradalmi bizottságával, főképp a személyi kérdésekben. Kapcsolatba lépett az IM Ügyvédi Főosztályával, valamint a tárca dr. Nagy Miklós által vezetett forradalmi bizottságával is. Dr. Jármay és dr. Steinhaus szorosan együttműködött velük a folyó ügyek – segélyek kérdése, közkegyelmi rendelet kodifikálása – intézésében is. A forradalom melletti kiállás, illetve a politikai-közéleti megnyilvánulás mellett a Bizottság legfontosabb tevékenysége az ún. Forradalmi Revíziós Bizottság létrehozása volt, amely megkezdte az Igazságügyi Minisztérium jóváhagyásával a fegyelmi, internálás, kitelepítés miatt, illetve politikai okokból kizárt ügyvédek ügyének felülvizsgálatát. A bizottság több mint 26 esetben adott ki ideiglenes működési engedélyt. Emellett a harcokban megsebesült ügyvédeknek nyújtottak segélyt. Követelték az ügyészi, ügyvédi és bírósági apparátus megtisztítását. A Bizottság 23 Zinner Tibor: Előadás 2006. október 6-án a Magyar Ügyvédi Kamarában. (Kézirat.) Ezúton köszönöm meg Zinner Tibor szíves segítségét, hogy előadásának kéziratát rendelkezésemre bocsátotta. 24 Uo.
