M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
1. fejezet: Körvonalak
39 Horváth Miklós: A Magyar Néphadsereg... időben a kommunisták és a munkások felfegyverzését tartotta. Ezeket a döntéseket a karhatalom és a honvédség köteles volt végrehajtani. A HADSEREG VEZETÉSÉNEK ÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK JELLEMZŐI OKTÓBER 28-IG A szovjet csapatok „segítségül hívásával” párhuzamosan riadót rendeltek el a Honvédelmi Minisztérium állománya és a Magyar Néphadsereg csapatai részére. A 7. gépesített hadosztály állományából Budapestre rendelték a piliscsabai 8., az aszódi 15. és az egri 6. gépesített ezredeket, az esztergomi 33. harckocsiezredet, az 51. légvédelmi tüzérosztályt, a hadosztály híradó-zászlóalját és a 34. tüzérezredet. 14 A Honvédelmi Minisztérium által kivezényelt, Budapesten lévő vagy Budapestre a közeli helyőrségekről felrendelt katonai alakulatoknak kezdetben nem osztották ki a lőszert, és megtiltották a fegyverhasználatot. A több hullámban így bevetett magyar katonai erők nem voltak képesek a fegyveres harc terjedésének megakadályozására, szinte feloldódtak a tömegben, és fegyvereik átadásával, esetleg átállásukkal segítették vagy passzívan szemlélték a Rádió épületének elfoglalását, a Budapestre beérkező szovjet csapatok elleni harc megkezdését. A Honvédelmi Minisztérium tájékozatlanságát mutatja, hogy a Budapestre beérkező csapatokat minden ellenőrzés nélkül kirendelték, de a honvédség vezetői az alárendeltek részére semmiféle tájékoztatást, vagy határozott utasítást nem adtak. „Hallgassa a rádiót, abból mindent megtud!” „Cselekedjék a helyzettől függően és belátása szerint!” – ismételgették az utasítást kérőknek. A Rádióban elhangzott közlemények, utasítások tovább nehezítették a parancsnokok helyzetét. Ez a magatartás tovább erősítette a parancsnoki kar amúgy is nagy bizonytalanságát, hozzájárult a hadseregszervezet bomlásához. Az első napokban a parancsnokok többsége megszervezte a laktanyák és más objektumok védelmét, megerősítették az őrségeket, járőröket szerveztek, a fő útvonalak lezárásáról is intézkedtek, illetve felvették a kapcsolatot a közigazgatási, rendészeti és politikai vezetőszervekkel. A magasabbparancsnokságok a törzsbe beosztott tisztek egy részét a csapatokhoz küldték a parancsnokok segítésére. M. F. Tyihonov altábornagy – a miniszter szovjet főtanácsadója – újabb magyar hadosztályok Budapestre rendelését javasolta a Katonai Bizottságnak. Mivel azonban várható volt, hogy a felkelés a vidéki városokra is átterjed, a javaslat végrehajtása érdekében nem történt semmi. Budapesten a telefonvonalak lehallgatásából származó sok hír és vaklárma valóságos káoszt idézett elő a katonai vezetésben, ami a csapatok további 14 A 6. hadtest parancsnokságának (Székesfehérvár) jelentése, 1957. HL 1956-os különgyűjtemény, 3. ő. e. 4.
