M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
4. fejezet: Táguló láthatár
383 Kahler Frigyes: Ellenszélben Az AB gyakorlata ennek ellenkezőjét mutatja, mint azt az igazságtétellel kapcsolatos részletes okfejtésünkben kimutattuk. 48 Mielőtt rámutatnánk arra az elvi kérdésre, hogy miként kezelte az AB a diktatúra jogát, a jogbiztonságot és a jog értékhordozó tartalmát, röviden ki kell térni arra a kérdésre, amelyet Sólyom László olyan módon fogalmazott meg, hogy: „Hozzányúlhat-e az Alkotmánybíróság az Alkotmányhoz?” Sólyom e körben utal egy bírói véleményre, amely szerint „...az Alkotmánybíróság maga alkotja meg alkotmány értelmezése mércéjét is, a fenti kérdésnek másra kell vonatkoznia, mint az alkotmányértelmezés tartalmi szabadságára. Nevezetesen arra, hogy van-e olyan eset, amikor az Alkotmánybíróságnak ki kell lépnie az értelmezés mögül, s az alapjogok Alkotmányon belüli összeütközését nyílttá kell tennie. Ebből következik a kérdés második része, hogy nyílt ellentmondás esetén annak feloldása az Alkotmánybíróság hatásköre-e... Bírája-e az Alkotmánybíróság az Alkotmány alkotmányosságának? A fentiek szerint az értelmezés legtágabb határain belül igen.” 49 Aligha tévedünk akkor, ha e megállapítások mögött valójában azt a „láthatatlan alkotmányt” értjük – s ezt nevezhetjük akár láthatatlan és korlátlan hatalomnak is –, amelyet AB határozatok sora hozott létre, és amely messze túlmutat és eltávolodik a tételes alkotmány szövegben lefektetett pozitív tartalomértelmezésén. Alig kezdte el működését az Alkotmánybíróság, Takács Albert50 megjelentette Az alkotmányosság dilemmái és az Alkotmánybíróság ítéletei című tanulmányát, 51 amelyben összefoglalta mindazokat az aggályokat, amelyek az alkotmánybírósági működéssel kapcsolatban felmerülhetnek (s mint tudjuk, ami felmerülhet, az általában fel is merül). (Tárgyunk szempontjából meg kell említeni még két fontos Takács-dolgozatot: A jogállam társadalmi és jogi feltételei 52 és a Gondolatkörök a normatív alkotmányról címűt.) 53 Takács Albert így ír a jogállamról: annak fogalma „tipikus német tudományos termék”, amely 1813-ban Karl Welcker 48 Vö.: Kahler i. m. 2014, 165–192. 49 Sólyom i. m. 2001, 44–45. 50 Takács Albert dr. (1955): jogtudós. Szegeden szerzett jogi diplomát (1979), majd 1985-ben az ELTE bölcsészkarán szociológia szakot végzett. Az MTA Állam- és Jogtudományi intézet munkatársa (1980-ig, majd 1985 és 1990 között). 1986–87-ben a miskolci jogi karon tanársegéd, majd a Minisztertanács titkárságának munkatársa. 1990-től az Államigazgatási Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára. 1997 és 1999 között Népjóléti (Egészségügyi) Minisztérium munkatársa, majd a miskolci jogi kar docense. 2001-től 2007-ig az állampolgári jogok országgyűlési biztosának helyettese. 2007–08-ban igazságügyi és rendészeti miniszter. 51 Takács Albert: Az alkotmányosság dilemmái és az Alkotmánybíróság ítéletei. Acta Humana, 1990/1, 38–56. 52 Uő: A jogállam társadalmi és jogi feltételei. Jogtudományi Közlöny , 1986/11, 521–530. 53 Uő: Gondolatkörök a normatív alkotmányról. Társadalmi Szemle , 1991/8–9, 48–62.
