M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
4. fejezet: Táguló láthatár
381 Kahler Frigyes: Ellenszélben Alapvetően az idézett állásponttal egyetértve nem lehet nem észrevenni az ’56-os eszme sérelmét, olykor megtagadását. Hugo Grotius alapvetését – „Crimen grave non potest non esse punibile” 42 – az Alkotmánybíróság (AB) nemcsak megta gadta, de meg is csúfolta. „MIELŐTT A KAKAS SZÓL...” „Mielőtt a kakas szól, háromszor megtagadsz engem” – mondja Jézus Péter apostolnak, aki bizonygatja a Mesterhez való hűségét, akár élete árán is. ’56 eszméire és a bennük rejlő erkölcsi erőre vetítve vizsgáljuk meg, mennyiben áll ez a sziklaszilárd erkölcsi erő a magyar jogalkotás gyakorlatában. A kérdés kulcsa az Alkotmánybíróság létrejötte és működése. A Sólyom László vezette Alkotmánybíróság jogértelmező, illetve sokkal inkább a Parlamenttel konkuráló, a törvényhozói akaratot felülíró tevékenységéről van szó. 43 Az AB első elnöke monográfiájában utalt az AB indulásának történelmi körülményeire: „Az Alkotmánybíróság mint új intézmény nem egyszerűen tiszta lappal indult. Felállásának történelmi körülményei miatt példátlanul nagy szabadsága volt abban, hogy maga alakítsa ki helyét az alkotmányos rendben; beleértve nemcsak politikai súlyát és szerepét, de szűkebb értelembe vett jogi jellegét is. [Kiemelés tőlem. – a K. F.] Létrehozói a politikai változások közepette csak homályos elképzelésekkel rendelkeztek az alkotmánybíróságok funkcióiról, és arról, milyen szerepet szánnak a magyar Alkotmánybíróságnak. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (Abtv.) ennek és elkapkodott technikai előkészítésnek megfelelően hézagos és ellentmondásos lett. A törvény az alkotmánybíráskodás azonnali megindulása érdekében az eljárási rend kialakítását – menetközben – az Alkotmánybíróságra hagyta.” 44 Abban kétségtelenül egyet kell érteni Sólyom Lászlóval, hogy az AB olyan „példátlanul nagy szabadságot” kapott, s tegyük hozzá, korlátlan hatalommal kezdte meg a működést, amely alkotmányos szerv esetében demokratikus jogállamban valójában elképzelhetetlen és elfogadhatatlan. Anélkül, hogy részletesen belebonyolódnánk az alkotmánybárósági hatáskörök elemzésébe és értelmezésébe, ki kell emelni a – Sólyom László által is lényegesnek tartott – tényt, amely szerint: „Az Alkotmánybíróság igen korán elkezdte a saját gyakorlatára hivatkozást, és ezzel saját maga által alkotott »láthatatlan alkotmány« megszilár dítását. [Kiemelés tőlem. – K. F.]” Sólyom László véleménye szerint: „A rendszerváltás paradox voltának az Alkotmánybíróság szimbóluma lehetne: forradalom 42 „Nem lehet, hogy súlyos bűntett ne legyen büntethető.” – Hugo Grotius: De Jure Belli Ac Pacis. 43 Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon . Budapest, Osiris, 2001. 44 Uo. 19.
