M. Kiss Sándor: Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
1. fejezet: Körvonalak
37 Horváth Miklós: A Magyar Néphadsereg... A hadsereg vezetői nem ismerték fel az országban játszódó folyamatok és mozgalmak célját és jelentőségét, s nem tartottak a helyzet robbanásszerű változásától, és 23-án délután úgy döntöttek, hogy a hadsereg szervezetten nem vesz részt a felvonuláson, ugyanakkor egyénileg helyes, ha a katonák ott vannak a tüntetésen, és segítenek a tömeg megnyugtatásában. Ekkor született meg a jelmondat: „Velünk van a hadsereg!” A tüntetők és az erőszakszervezetek közötti összetűzések során az első lövések Debrecenben dördültek el.9 A magyar politikai vezetés ettől a halálos áldoza tokkal is járó, erőszakos cselekménytől semmilyen formában nem határolta el magát. Ennek következtében a tüntetők ellen a Rádiónál, illetve később más helyeken bevetett fegyveres alegységek parancsnokai a tűzmegnyitás kérdésében az általános szabályoknak megfelelően, szabadon dönthettek. A Magyar Néphadsereg alakulataitól a Rádió őrségének megerősítésére több hullámban „bevetetett” erők nagysága és összetétele mutatja, hogy a hatalom Debrecen után Budapesten is készen állt a megmozdulás erőszakos megakadályozására. 10 Budapesten a Rádió épületénél eldördülő, halálos áldozatokat is követelő sortűz hatása alól felocsúdó tömeg egy része fegyverért indult, hogy erővel szerezzen érvényt követeléseinek, és védekezni tudjon az erőszakot alkalmazó hatalom ellen. A civilek fegyverszerzési akciói elsődleges célpontjává a Budapest és környékén lévő laktanyák, rendőrségi objektumok – kapitányságok és rendőrőrsök –, fegyver- és lőszerraktárak váltak, és hamarosan lefoglalták és szétosztották a budapesti nagyüzemek egy részében tárolt fegyver- és lőszerkészleteket is. Amikor a piliscsabai ezred megérkezett a Rádió épületéhez, a parancsnok, Solymosi János alezredes közölte, hogy katonái nem fognak tüzet nyitni a népre. Mivel a Rádió ablakaiból lőttek, a piliscsabai ezred harcosai, a közeli Kilián laktanyából odaérkező építőkatonák és a megerősítésként kiküldött rendőrök egy része is tűz alá vette a Rádió épületét. 11 A Rádiónál a változásoknak mereven, görcsösen ellenálló hatalom ellen megkezdett küzdelem a szovjet csapatok bevetését követően az idegen befolyástól 9 A rendőrség és a megyében lévő államvédelmi szervek először október 23-án délután, Debrecenben nyitottak tüzet a BM Megyei Főosztály épülete elé vonuló tüntető tömegre, amelynek következtében a tüntetők közül hárman életüket vesztették és sokan megsebesültek. Horváth Miklós – Tulipán Éva: In memoriam 1956. Budapest, Zrínyi, 2006, 39. 10 Először az őrzászlóalj kilencvenhat katonáját rendelték ki. A 20. híradóezredtől 20 óra 15 perckor százhúszan érkeztek, de a tömegben elakadtak. Fél kilenckor a Petőfi Akadémiáról odairányított százötven tisztből csak harmincöt-negyven – pisztolyokkal felszerelt – tiszt ért célba. Horváth i. m. 2003, 64–67. 11 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) V–150005/7. 219–220., 285–286.
