M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
4. fejezet: Táguló láthatár
361 Riba András László: „Kinek a” rendszerváltása? csoportjai” elhagyásával, de egy pártban szerveződjön meg a politikai utódszervezet, az „új párt”. Az MSZMP vezetése a szakadás technikai kivitelezésére vonatkozó tervvel nem rendelkezett.21 Az MSZMP 14. kongresszusának küldöttei – a megválasztott 1276 küldöttből 1274 regisztráltatta magát – október 5-én este előzetes vitát folytattak a napirendről és az ügyrendről, ezt 6-án délelőtt véglegesítették. Október 6-án Ormos Mária22 és Nyers Rezső köszöntőjével kezdődött a tanácskozás. Nyers Rezső politikai megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy az 1988. májusi pártértekezlettel lezárult egy korszak, és valami új kezdődött. A KB beszámolójában Grósz Károly főtitkár a párt alapszabályához szólt hozzá. A Politikai értékelés történelmi utunk tanulságaihoz, a párt programnyilatkozata című napirend előadója Pozsgay Imre volt. A kongresszuson áramlatok, platformok szerint küldöttcsoportok alakultak. Az eseményekről a Kongresszus ‚89 című lap esti száma tudósított, ez közölte a küldöttcsoportok név szerinti összetételét is. A televízió egyenes adásban közvetített a tanácskozásokról. Berecz János23 a kongresszusi előkészületeket utólag a „botorkáló” jelzővel minősítette. Annak ellenére, hogy komolynak tekinthető adminisztratív munka keretében készült a KB a kongresszusra, elsősorban és érdemben a különböző erőcsoportok küzdelmei határozták meg a folyamatot. „Utólag visszanézve: a kollektív tehetetlenség időszakának nevezném ezt a pár hetet. Annak ellenére állítom ezt, hogy az MSZMP politikai porondján minden fellépő rendkívül határozott, elszánt és harcias volt. A kompromisszumkészség szinte minden erőből hiányzott. Mind végleges és kizárólagos győzelemre törekedett” – fogalmazta meg Berecz János. 24 Németh Miklós értékelése megerősíti Bereczét: „Az első napon valóban kemény, nyílt viták folytak, sokan beolvastak a vezetésnek, felsorolták a hibákat, nem kímélték Grószt, sem Nyerset, nem kíméltek engem sem [...]” – emlékezik vissza.25 A reformkörösök nagy része meglátása szerint túllépett a reform kommunizmuson, helyüket és perspektívájukat egy nyugati szociáldemokrata világban keresték.26 Kezdeti lendületük és erejük másnapra elfogyott, és bár 21 Uo. 22 Ormos Mária (1930–2019): történész. 1988-ban létrehozott Történelmi Albizottság tagja. 1988–89-ben az MSZMP KB, 1989-ben a Politikai Intéző Bizottság tagja. A Magyar Szocialista Párt alapító tagja, 1989–90-ben elnökségi tagja, 1990 májusa és szeptembere között országgyűlési képviselő. 23 Berecz János (1930): politikus. 1967-től az MSZMP külügyi vonalán teljesített szolgálatot. 1980 és 1982, majd 1985 és 1989 között az MSZMP KB, 1987 és 1988 között a PB tagja. 1989 és 1991 között az újjáalakult MSZMP tagja. 24 Berecz János: Az én rendszerváltásom. Budapest, Okina, 2006, 312−313. 25 Oplatka András: Németh Miklós. „Mert ez az ország érdeke.” Budapest, Helikon, 2014, 261. 26 Uo. 262.
