M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
4. fejezet: Táguló láthatár
362 Sorsok és horizontok 4. Táguló láthatár Nyers és Grósz között még egyfajta vékony egyetértés megvolt, az irány új párt, az MSZP megalapítása lett. A program elfogadásáról szóló szavazás után azonban nem küldték el az ellenszavazókat, Nyers azonnal a szövetségi politikára gondolt, ennek megnyilvánulása volt a gesztus. 27 A második napon, október 7-én – Horn Gyula elnökletével – a párt jellegéről szóló állásfoglalás megvitatásával folytatta munkáját a kongresszus. A Népi demokratikus platform és a Reformszövetség által összedolgozott kompromisz szumos tervezetet – 159 ellenszavazattal, 38 tartózkodással – abszolút többséggel elfogadták. Ez kimondta az MSZMP megszűnését és az új párt, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) megalakulását. A pártkongresszus ülését vezető elnök Horn Gyula volt, ő mondta ki az 1202 küldötti igen-szavazaton alapuló döntést. Az eseményről tudósítást adó Népszabadság cikkében az új pártot olyan demok ratikus szerveződésként definiálták, ami a nyugati baloldali mozgalmak rokona. 28 A kongresszus a döntés megszületése után az MSZP I. kongresszusaként folytatta munkáját. A kongresszus állásfoglalása leszögezte: „Hazánk történelmében lezárult a Magyar Szocialista Munkáspárt nevével fémjelzett korszak. A szocializmus eddig volt koncepciója, a sztálini eredetű rendszer felélte minden társadalmi, gazdasági, politikai és erkölcsi tartalékát, alkalmatlan arra, hogy lépést tartson a világ fejlődésével. Ezzel az MSZMP, mint állampárt története véget ért. Az átfogó és gyökeres társadalmi, gazdasági és politikai megújuláshoz elengedhetetlen, hogy belőle új párt alakuljon. A kongresszuson létrejövő új párt kíméletlen őszinteséggel szembenéz elődje múltjával. Elhatárolja magát a bűnöktől, a tévesnek, hibásnak bizonyult elvektől és módszerektől. Szakít a bürokratikus pártállam rendszerével, a demokratikus centralizmus elvével. Az alakuló új párt ugyanakkor az MSZMP-n belüli reformtörekvések örökösének tekinti magát.” 29 Nyers Rezsőt nagy többséggel választották meg az MSZP elnökévé, Pozsgay Imrét megerősítették köztársaságielnök-jelölti minőségében, immáron az MSZP színeiben. Ezt követően fogadták el a Történelmi utunk című összefoglaló dokumentumot és a Programnyilatkozat ot. 25 tagú elnökséget választottak, amelynek tagja lett Pozsgay Imre, Németh Miklós és Horn Gyula. POLITIKAI SZÖVŐDMÉNYEK Grósz Károly visszaemlékezve elmondta – utalva a kongresszuson bekövetkező szakadással kapcsolatban –, hogy annak a konfliktusnak, ami 1989 nyarán 27 Uo. 263. 28 Minden szempontból fordulópont. Népszabadság, 1989. 10. 08. 3. 29 Kongresszus’89. Rövidített, szerkesztett jegyzőkönyv az 1989. október 6–9. között tartott kongresszus anyagából. Szerk. Kimmel Emil. Budapest, Kossuth, 1990.
