M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)

4. fejezet: Táguló láthatár

338 Sorsok és horizontok 4. Táguló láthatár NAGY IMRE ÚJRATEMETÉSÉNEK ÉS ’56 ÚJRAÉRTELMEZÉSÉNEK KÉRDÉSE 1985-ben Gorbacsov meghirdette a peresztrojka és a szocialista pluralizmus jelszavát, így a reformok irányába való elmozdulás és egy szélesebb társadalmi konszenzusra való törekvés innentől a Szovjetunióból érkező direktívává vált. „Amennyiben a demokratikus változásokat az uralkodó párt kezdeményezi, igen komoly az esélye, hogy a belső stabilitás megmarad, illetve, hogy a szövetségesek a Szovjetunió irányába meglevő kötelezettségeiknek továbbra is eleget tesznek” 41 – fogalmazott Alekszandr Jakovlev, Gorbacsov tanácsadója, a peresztrojka elméleti kidolgozója, a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatokat elemző belső hasz­nálatra készült feljegyzésben. Magyarországon ahhoz, hogy a párt az egyre mélyülő gazdasági és politikai válságban a fent vázolt irányelveknek megfeleljen, és a szélesebb társadalmi alapra épülő reformpolitikában kezdeményező tudjon maradni, elsőként is felül kellett bírálni a csak erőszakkal és hatalmi helyzetből érvényesíthető ellenforra­dalmi összeesküvés tételét. Kis János, az ellenzék egyik prominens képviselője ezt így fogalmazta meg 1988. június 16-án mondott beszédében: „Maguk az MSZMP vezetői [...] valamiféle szocialista pluralizmusról beszélnek. Bármit jelentenek is ezek a szavak, mindenkinek tudnia kell, nem lehetséges valódi politikai nyitás és kiengesztelődés, amíg a kompromisszum útját temetetlen holtak torlaszolják el.” 42 1956 újraértékelésének első kihívását Nagy Imre és társai újratemetésének kérdése jelentette.43 A hatalom szerette volna ezt az ügyet az ’56-os események értékelésétől és a politikai szférától minél távolabb tartani, és azt emberiességből teljesítendő, pusztán kegyeleti aktusként kezelni.44 Kádár János kulcsszerepét e témában jól érzékelteti, hogy miután az 1988. májusi pártértekezleten felmentették a főtitkári tisztségből, napokon belül oldódni kezdett az 1956 41 Az SZKP Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának Jakovlev részére készített emlékeztetője [Kapcsolatok a kelet-európai országokkal, stratégiai alapvonalak]. (1989. január). In: Rendszerváltás Magyarországon, 1989-1990. Dokumentumok. Szerk. Békés Csaba – Malcolm, Byrne. Budapest, National Security Archive – Hidegháború-történeti Kutatóközpont – 1956-os Intézet, 1999. 9. dokumentum. 42 Idézi: Kasza László: Budapest, 1988. június 16. Irodalmi Újság, 1988/4, [9–10.] 10. 43 Nagy Imre és mártírtárainak sorsáról szóló, valamint az újratemetéssel kapcsolatos állambiztonsági dokumentumokat lásd: Kis állambiztonsági olvasókönyv – Október 23. – Március 15 – Június 16. a Kádár-korszakban. II. Szerk. Kenedi János. Budapest, Magvető, 1996, 183–413.; Az 1988-as májusi pártértekezletet követően a párt politikai irányának megváltozásáról lásd: Riba András László: Adalékok és néhány megfontolás az előzetes egyeztető tárgyalások történetéhez. In: Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány. Szerk. M. Kiss Sándor. Lakitelek, Antológia, RETÖRKI Kötetek 2., 2014, 81–105. 44 Részletesen lásd: Kahler – M. Kiss – Riba i. m. 2020, 335–367.

Next

/
Thumbnails
Contents