M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
4. fejezet: Táguló láthatár
337 Szekér Nóra: 1956 – 1989-ben felidézése, dokumentumok, visszaemlékezések közlése a szamizdat kiadványok egyik fő témakörét jelentette, ’56 a rendszerrel való szembenállásukat kifejező legerősebb szimbólummá vált. 1986-ban – ugyancsak illegálisan, magánlakáson – nagyszabású konferenciát tartottak a forradalomról, amelyen több emigrációban élő tudósító is részt vett, a Szabad Európa Rádió és más emigráns médiumok pedig kiemelt figyelemmel számoltak be az eseményről. A Beszélő körhöz közelálló, 1970-es évek közepén szerveződő – és hamarosan a föld alá kényszerülő – Inconnu művészcsoport ugyancsak fő feladatának tartotta ’56 emlékének ápolását. Az irányadó „teoretikus” számukra Krassó György volt. 1987-ben A harcoló város – The fighting city címen nemzetközi kiállítást szerveztek a magánlakásokon működő Artéria Galériában.38 A csoport 1986. június 15-én felhívásban kérte a világ művészeit, hogy küldjenek 1956-os forradalmat feldolgozó alkotásokat. A felhívásra hatvannál több pályamunka érkezett, amelyeknek nagy része azonban a hatalom jóvoltából nem jutott el a szervezőkig. A megnyitó délelőttjén (október 6.) az állambiztonság betört a galériába, és a kiállítás egész anyagát elkobozta. Az első, legális keretek között megrendezett, ’56-ot méltató megemlékezésre 1985. október 22-én Lakiteleken, egy négyezer fős vidéki település művelődési házában került sor. Az est valódi tartalmát hivatalosan vállalni nem lehetett, az a fiatal magyar költők felolvasóestjeként volt meghirdetve. Az időpont kiválasztása, az elhangozott beszédek és versek azonban egyértelmű tanúságtételt jelentettek ’56 emléke előtt. Az 500 ember részvételével tartott est súlyát és a hatalom számára a benne rejlő veszélyeket mi sem bizonyítja jobban, mint az azt követő retorziók. Az MSZMP Bács-Kiskun megyei első titkára „vérfürdőt rendezett a megyében ezután”39 – emlékezett vissza az egyik résztvevő. Többeket kirúgtak az állásából, a főszervező Lezsák Sándort kitiltották a művelődési házból. Az esten készült felvételeket a belügy lefoglalta, és hírzárlatot rendelt el. Kovács Júliát, aki a Népszava hasábjain egy rövid, elrejtett írásban emlékezett meg a fiatal írók felolvasó estjéről, eltávolították az újság kulturális rovatától. 40 38 Sümegi György: Inconnu – A harcoló város/The Fighting City, 1986. Kísérlet egy elmaradt kiállítás rekonstrukciójára. In: Állambiztonság és rendszerváltás. Szerk. Gyarmati György. Budapest, ÁBSZTI –L’Harmattan, 2010, 169–210.; Szekér–Riba i. m. 2014, 40–42. 39 Idézi: Petrik Béla: „Ragyog az októberi erdő, ragyog az októberi nap...”. Az 1985 októberében rendezett lakiteleki Antológia-est. In: Élő Antológia . Szerk. Agócs Sándor. Lakitelek, Antológia, 2011, [9–18.] 15. 40 Részletesen lásd: Élő Antológia i. m. 2011.; Szekér–Riba i. m. 2014, 37–40.
