M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
3. fejezet: Magyar a magyarral – és a nagyvilággal
308 Sorsok és horizontok 3. Magyar a magyarral – és a nagyvilággal a politikai berendezkedést és a hétköznapi életet, az egzisztenciát meghatározó kérdések kerültek előtérbe. Ez alól talán csak a miskolci egyetem diákparlamenti gyűlésén elhangzottak58 és a Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács október 29-i felhívása kivétel. A veszprémi egyetemisták az október 23-ai pontokat kiegészítették, és többek között azt is követelték, hogy „a magyar kormány fordítson fokozott figyelmet a határainkon túl élő magyarság sorsára, helyzetére és a velük való kapcsolatra”. 59 ÖSSZEGZÉS 1956 minden közösségben más jelentett, mindenki máshogy élte meg, más hangokat szólaltatott meg . Volt olyan határon túli közösség, amely alig-alig érezte a forradalom hullámait, vagy csak egy szűk kört érintett jobban, míg más nemzetrészekre jelentősebben kihatott. Hatásában azonban 1956 minden közösség életében jelentősnek mondható, hisz a Szovjetunió, illetve a környező országok állam- és pártvezetése „kénytelen volt új logikával megközelíteni a nemzetiségi kérdést, ami persze nem járt automatikusan új módszerek alkalmazásával”,60 de a problémát hosszú időre egyértelműen más mederbe terelte. Bár az 1956-os történetek legfontosabb eseményei Magyarországon és Lengyelországban zajlottak, a határon túli események – köztük esősorban a magyar közösségek megmozdulásai – arra világítanak rá, hogy 1956 része Közép-Európa közös történetének.61 A határon túli megmozdulások, események híre nem, vagy csak alig ért el Magyarországra, a forradalomra és szabadságharcra hatása nem volt. A határon túli közösségek mégis reménységgel és aggodalommal figyelték az anyaországi híreket, azt saját sorsukként élték meg. 62 58 A diákparlament 1956. október 22-i ülésén Bihari Sándor költő hozzászólásában javasolta felvenni a követelések közé, hogy „Ahol magyarok laknak, az legyen a magyaroké!” A teremben lévők erre a „Mindent vissza!” jelszót kiabálták, de a szervezők gyorsan lecsillapították a hangulatot. Vö. Ungváry Krisztián: A miskolci egyetemi diákparlament története (1956). Múltunk , 1992/2–3, [125–157.] 132. 59 Veszprém Megyei Népújság, 1956. 10. 30. 1. Fakszimile közli: 1956 vidéki sajtója. Szerk. Izsák Lajos – Szabó József – Szabó Róbert. Budapest, Korona, 1996, 743.; illetve vö. Völgyesi Zoltán: Vidéki társadalmi követelések és törekvések 1956-ban, különös tekintettel Veszprém megyére. In: 1956: a szabadság narratívái. Tanulmányok az 1956. évi forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján. Szerk. Csurgai Horváth József. Budapest, L’Harmattan, 2017, [245–264.] 258. 60 Szesztay i. m. 2003, 17. 61 Szesztay Ádám: Határon túli demokratikus mozgalmak 1956-ban. In: Együtt. Az 1956-os forradalom és a határon túli magyarok. Szerk. Szesztay Ádám. Budapest, Lucidus, 2006, [11–32.] 27. 62 Uo.
