M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
3. fejezet: Magyar a magyarral – és a nagyvilággal
295 Pálinkás Barnabás A hatágú sípon megszólaló ’56 Vázlatok az 1956-os forradalom és a határon túli magyarok kapcsolatáról Az 1956-os forradalom után tizenegy évvel Illyés Gyula Hidas Antal és a többiek című esszéjében 1 ötágú síphoz hasonlította a magyar irodalmat, mely az egyes utódállamokban és az emigrációban „nemcsak külön-külön, de más és másként is szól”. A tabunak számító határon túli magyarságra való utalást egy „vörös farokkal” enyhítette a szerző, hisz hatodiknak nem az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Kárpátalja2 magyarságának irodalmát említette, hanem a Budapestre hazatért és az anyaországiba beolvadt munkásmozgalmi emigrációét. A metaforává váló ötágú – pontosabban mondva, hatágú – sípot, annak jelentését és szimbolikáját nemcsak a magyar irodalomra, hanem a Trianon óta „szétfejlődő”, többszólamú és időnként „összehangolatlan ” és nem egyszer „eldugított” magyar kultúrára, az egyetemes magyar történelemre is érthetjük. Az 1956-os forradalom eseményei Magyarországon zajlottak, de hatásában3 a szabadságharc igazi összmagyar történetté vált, hisz minden határon túli közösséget érintett. Igaz, mindenhol máshogy élték meg, máshogy szólt a hatágú síp adott ága. A metafora kínálná azt a közvetlen értelmezési és feldolgozási lehetőséget, hogy az egyes magyar közösségek irodalmában4 hogyan jelent meg a forra dalom és szabadságharc, de jelen tanulmányunkban a hasonlatot az összmagyar közösségre, a nemzet egészére értjük, azaz azt szeretnénk körüljárni, hogy 1956 1 Illyés Gyula: Hidas Antal és a többiek. Kortárs, 1967/4, 574–577. 2 Nem véletlen, hogy a Balla D. Károly szerkesztette és 1944 után Kárpátalja első független sajtótermékeként és egyben első irodalmi folyóiratként megjelenő, 1989-ben indult lap a Hatodik Síp nevet kapta. 3 Az 1956-os forradalom előzményeit, tanulságait veszi számba M. Kiss Sándor tanulmánya, kiemelve annak a Kárpát-medencei és az emigráció magyarságára gyakorolt hatását. Vö. M. Kiss Sándor: Magyar ellenzéki kapcsolatok a Kárpát-medencében 1956–1989 között és a magyar– magyar kapcsolatok a Határon Túli Magyarok Hivatalának kialakulásáig. Adalékok egy témához. In: Együttgondolkodás nemzetstratégiáról és nemzetpolitikáról. Kárpát-haza Szemle 10. Szerk. Duray Miklós – Garaczi Imre – Péti Márton – Szalóky-Hoffmann Csilla – Szász Jenő. Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2016, 90–114. 4 Kicsit tágabb – közép-európai – értelemben Kiss Gy. Csaba járta körül a magyar ’56 irodalmi visszhangját. Kiss Gy. Csaba: A magyar ’56 irodalmi emlékezete Közép-Európában. In: 1956 újragondolása. Megszállás, megtorlás, menekülés, befogadás. Szerk. Simon János. Budapest, CEPoliti, 2017, 105–117.
