M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
3. fejezet: Magyar a magyarral – és a nagyvilággal
268 Sorsok és horizontok 3. Magyar a magyarral – és a nagyvilággal Sándor, Horváth János, B. Rácz István, Szabó Miklós, 165 Benjámin Olivér, 166 Szabó György (a győri Nemzeti Bizottság elnöke), illetve Raksányi Árpád, aki vállalta az alakuló kongresszus franciaországi megszervezését, amelynek helyszíneként Strasbourgot, az Európa Tanács székvárosát jelölték ki. Idővel a szervezet nevét Magyar Forradalmi Tanácsra változtatták, hogy ne lehessen összetéveszteni a Magyar Nemzeti Bizottmánnyal. A szervezet első nyilatkozata 1956. november 19-én jelent meg, amelyet Kiss Sándor, Horváth János, Pásztor Tamás, Szabó Miklós, Nyeste Zoltán, Benkő Zoltán,167 Szarka Gábor és Rédey Gábor írt alá, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Parasztszövetség, a volt Politikai Üldözöttek Szövetsége, a MEFESZ,168 a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága és a Kilián laktanya harcosai képviseletében. Az új emigránsok közé tartozott Kővágó József, illetve Adorján József is, aki megalakította az emigráns Kisgazdapártot.169 „Bécsbe érkezett Király Béla tábornok, a Nemzetőrség volt parancsnoka, Heltai György, a Nagy Imre-kormány külügyi államtitkára, a kisgazda Vidovics Ferenc [...], Jónás Pál, a Petőfi Kör elnöke, O’sváth György, Boros Lajos, Füzessi István, Sztáray Zoltán, 170 165 Szabó Miklós (1922): politikus. 1945-ben az FKgP propagandaosztályának helyettes vezetője. A kommunista bosszútól tartva sokáig bujkált, 1949-ben fogták el, és internálták. Az internálótáborban az állambiztonság ügynöke lett, majd 1955 decemberében hírszerzőként hagyta el az országot. 1956 novemberében a Magyar Forradalmi Tanács alapítója. 1957-ben hazatért Magyarországra, ahol több, az emigráció tevékenységét gyalázó könyvet jelentetett meg. 166 Benjámin Olivér (1903–1991): rendőrtiszt, politikus. 1945-től az MSZDP delegáltjaként budapesti rendőrfőkapitány-helyettes. 1950-ben perbe fogták, és augusztusban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1956 márciusában szabadult. A forradalom alatt részt vett a párt újjászervezésében, annak bukása után emigrált. Tagja lett az emigráns szociáldemokrata pártnak és a Magyar Forradalmi Tanácsnak. 167 Benkő Zoltán (1923–2005): közgazdász, politikus. Részt vett az ellenállásban, ennek ellenére a szovjetek azonnal elfogták, és átadták a politikai rendőrségnek. 1945 tavaszán szabadult. A Nemzeti Parasztpárt és ifjúsági szervezete, a Népi Ifjúsági Szövetség vezetőségi tagja. 1948-ban letartóztatták, de nem fogták perbe, hanem internálták: Buda-délen, Kistarcsán, majd Recsken raboskodott. 1953-ban szabadult. A forradalom idején a Politikai Foglyok Szövetségének társelnöke, emellett részt vett a Petőfi Kör újjászervezésében. A szabadságharc bukása után emigrált. Bővebben lásd: Benkő Zoltán – Életrajz. Magyar Gulag – Táborvilág Magyarországon, 1945– 1953. https://gulag.neb.hu/biographies/victims (Utolsó letöltés: 2021. 08. 31.) 168 Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egyesületeinek Szövetsége. 169 Ennek Adorján lett az elnöke, Szabó Miklós a titkára. 170 Sztáray Zoltán (1918–2011): közgazdász, író, szerkesztő. 1948 októberében az Államvédelmi Osztály (AVO) letartóztatta, és az Andrássy út 60-ba vitte. Miután az AVO által megszövegezett hamis vádakat nem ismerte el, az év decemberében átszállították a buda-déli internálótáborba. Ezután 1949 tavaszán átvitték Kistarcsára, ahonnan 1950 októberében, az akkor még építés alatt álló recski kényszermunkatáborba szállították, ahol három évig tartott meghurcoltatása. 1956-ban
