M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
3. fejezet: Magyar a magyarral – és a nagyvilággal
241 Albert Zoltán Máté Tildy Zoltán, a Kisgazdapárt és a nyugati magyar emigráció 1956-ban 1956-ban, az 1945 utáni Független Kisgazdapárt (FKgP) négy legmeghatározóbb politikusa1 közül ketten, Nagy Ferenc 2 1947 májusától, Varga Béla 3 1947 júniusától külföldön tartózkodtak. Mindketten Washingtonban tűntek fel, ahol az Egyesült Államokba érkezett több más neves magyar politikus4 részvételével, utóbbi elnök letével 1947. november 15-én megalakították a Magyar Nemzeti Bizottmányt, a magyarság szabad világban való képviseletére. 5 A szerv közjogi alapját úgy konstru álták meg, hogy bár hivatkoztak az 1946-os alkotmányra , az 1945-ös nemzetgyűlés mellett a részvételi jogot az 1939-es országgyűlés (képviselőházi és felsőházi), illetve az 1947-es parlament volt tagjaira is kiterjesztették. 1948. június 10-én Varga 1 Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Varga Béla, Kovács Béla. 2 Nagy Ferenc (1903–1979): politikus. 1945. november 29-e és 1946. február 5-e között a Nemzetgyűlés elnöke, 1946. február 4-e és 1947. május 31-e között Magyarország miniszterelnöke. 1945 augusztusa és 1947 májusa között a Független Kisgazdapárt elnöke. Miniszterelnökként éppen svájci szabadságát töltötte 1947. május közepétől, mikor Rákosi Mátyás telefonon letartóztatással fenyegette. Lemondó nyilatkozatáért cserébe, június 2-án kiengedték hozzá az akkor 5 éves kisebbik fiát. Már május 29-én tényként közölték lemondását. Az Egyesült Államokban a politikai emigráció egyik vezetője, a Magyar Nemzeti Bizottmány alapítója és Végrehajtó Bizottságának tagja, alelnöke. 1958-tól a Magyar Bizottság tagja. Lemondatásáról bővebben lásd: Gyarmati György: A Rákosi-korszak. Budapest, ÁBTL – Rubicon, 2011, 101–103. 3 Varga Béla (1903–1995): katolikus pap, politikus. 1939 és 1944, majd 1945 és 1947 között országgyűlési, majd nemzetgyűlési képviselő. 1946. február 7-e és 1947. június 2-a között a Nemzetgyűlés elnöke. 1947. június 2-án, értesülve a letartóztatására szóló parancs kiadásáról, az Egyesült Államokba menekült. Július 3-án a magyar állampolgárságától, illetve képviselői megbízatásától is megfosztották. Az emigrációban az 1947-ben létrejött Magyar Nemzeti Bizottmány, majd 1958-tól a Magyar Bizottság elnöke. 1990-ben hazatelepült. Emigrálásáról bővebben lásd: Uo. 103. 4 Eckhardt Tibor (még 1940-ben), Bakách-Bessenyey György, Sulyok Dezső, Nagy Vince, Peyer Károly, Kovács Imre, Barankovics István (1951-ben) és mások. Auer Pál és Közi Horváth József Európában maradtak. 5 Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza, 1945–1985. Bern, EPMSZ, 1985. (Az interneten elérhető változat: Hága – Budapest, Mikes International – Országos Széchényi Könyvtár, 2006), 53–59. https://mek.oszk.hu/03400/03472/html/ (Utolsó letöltés: 2021. 08. 25.)
