M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
3. fejezet: Magyar a magyarral – és a nagyvilággal
242 Sorsok és horizontok 3. Magyar a magyarral – és a nagyvilággal Béla, mint a szabadon választott nemzetgyűlés le nem mondott elnöke,6 bejelen tette, hogy megteszi az előkészületeket a magyar parlamentet helyettesítő szerv életre hívására. Jogalapként arra hivatkozott, hogy amennyiben a köztársasági elnök a tisztsége ellátására tartósan képtelenné válik, az új elnök megválasztásáig az államfői jogkört a nemzetgyűlés elnöke gyakorolja.7 Hangsúlyozta, hogy 1947. május 28–31. között, a törvényes magyar kormányt a szovjetek erőszakkal és a köztársasági elnök megfélemlítésével mozdították el, így a magyar törvényhozás szerepét ideiglenesen a Magyar Nemzeti Bizottmánynak kell betöltenie. Varga 1949. július 21-én nyilvánította megalakultnak a Bizottmányt. Annak ellenére, hogy soha nem hívták össze, az amerikai kormány kezdettől fogva politikai és anyagi támogatásáról biztosította ezt a szervet. A Bizottmány vezetésére megválasztott Végrehajtó Bizottság székhelye 1951. október 15-étől megszűnéséig a New York-i 72. utcában volt. A végrehajtó bizottsági tagok8 – akik egyébként mindvégig megtar tották menekült státusukat, idegen állampolgárságot nem vettek fel – egy-egy szakbizottságot is, mint potenciális minisztériumokat vezettek. A washingtoni kormány azonban nem tekintette emigráns parlamentnek a Bizottmányt, illetve annak Végrehajtó Bizottságát sem ismerte el menekült kormánynak. 9 Itthon Kovács Bélát, a Kisgazdapárt főtitkárát10 1947. február 25-én hurcolták el a szovjetek, csak 1955 novemberében adták át a magyar hatóságoknak. 6 Varga Béla helyére otthon 1947. július 4-én Szabó Árpádot választották meg a nemzetgyűlés elnökévé. Szeptember 16-tól Nagy Imre töltötte be a tisztséget. Az 1945. évi november hó 29-ére összehívott Nemzetgyűlés naplója VIII. 1947. június 24. – 1947. július 25. Budapest, Athanaeum, 1952, 397; 402–403.; Az 1947. évi szeptember hó 16-ára összehívott Országgyűlés naplója I. 1947. szeptember 16. – 1949. november 21. Budapest, Athanaeum, 1948, 9–10. 7 1946. évi I. t.c. 15.§. (2) 8 Varga Béla elnök, Nagy Vince és Dombay János alelnökök, Auer Pál, báró Bakach-Bessenyey György, Barankovics István, Eckhardt Tibor, Kállay Miklós, Fábián Béla, Közi Horváth József, Nagy Ferenc, Peyer Károly, Pfeiffer Zoltán, Sulyok Dezső. 9 Borbándi i. m. 1985, 56–62. 10 Kovács Béla (1908–1959): politikus. 1945. augusztus 20-a és 1947. február 25-e között az FKgP főtitkára. Február 25-én a szovjet hatóságok a Magyar Közösség-ügy kapcsán letartóztatták, és „szovjetellenes összeesküvéssel” vádolták. Évekig tárgyalás nélkül tartották börtönben. 1952-ben a Szovjetunióban ítélték el 25 évre. 1955 novemberében adták át a magyar hatóságoknak, 1956 áprilisában kerülhetett szabadlábra. 1956 októberében részt vett az FKgP újjászervezésében, november 2-án a párt elnökévé választották. A második és a negyedik Nagy Imre-kormány földművelésügyi, majd államminisztere. November 4-e után kereste a kibontakozás útját, Kádár Jánossal is tárgyalásokat folytatott.
