M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
1. fejezet: Körvonalak
23 M. Kiss Sándor: Értékek mentén sorsuk ugyancsak a bebörtönzés, s az ellenállásból való „kirekesztés” lett.20 Az ÁVH számára – bár manipulált jegyzőkönyvekkel állunk szemben – az is világosan kiderülhetett ugyanakkor, hogy a horthysta Magyarországon erősen hatottak a társadalomban az angolszász konzervatív eszmék. Ezt is ki kellett irtani a „szocialista” eszmék győzelme érdekében. Az 1943-as szövetségkötés el nem fogadása mellett ugyancsak az angol pártkapcsolatok – az Angol Munkáspárt az MSZDP vezetéséhez írt 1942-es levele – jelentették a vádat a szociáldemokraták ellen. Erre az eljárásra azonban már csak a pártegyesülés után került sor. A Rákosi-féle, ’56 előtti helyzetet jól jellemzi a következő számadatsor, amelyet a Tényfeltáró Bizottság21 hozott nyilvánosságra. A Péter Gábor vezette Budapesti Rendőr-főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya (BRFK PRO) és a vidéki államvédelmi szervezetek 1945. április 12-ig 8260 „fasiszta és más reakciós” elemet vettek őrizetbe. Ez a szám 1946 márciusáig – a belügyminiszter 1945. november 17-étől 1946. március 18-áig Nagy Imre volt – 36 000 főre emelkedett. (Közülük 18916 főt minősítettek nyilasnak, 4064 főt pedig volksbundistának.) 5642 főt adtak át a főügyészségnek, 17418 főt internáltak, 9360 főt rendőri felügyelet alá helyeztek, s 6291 fő került szabadlábra.22 A Kajári Erzsébet által közölt adatok szerint Magyarországon – a BM ÁVO és BM ÁVH nyilvántartása szerint – 1951-ben 34526, 1952-ben 40 842, 1953-ban 45521, 1954-ben (Nagy Imre miniszterelnöksége idején) 35 900, 1955 januárjában 37174, 1956 januárjában pedig 35793 ügynök tevékenykedett. A Rákosi-rendszerben 1 millió 200 ezer emberről vezettek figyelőkartont, ez a Nagy Imre-féle „oldottabb időszakban” 476 300 főre csökkent. Az 1953-as közkegyelmi rendelet összesen 748 ezer embert érintett. 23 A fokozódó terror természetesen melegágya lett az ellenállásnak. Nem lehet elfeledkezni az internálásokról, a B-listázásokról, a Bilkey-Papp Zoltán-féle 20 Lásd M. Kiss i. m. 1995. 21 A Németh Miklós kormánya által létrehozott jogász és történész bizottság, amelynek fő feladata a koncepciós büntetőügyek felülvizsgálata volt. A két bizottság társelnöke Földvári József és Zinner Tibor lett. 22 Zinner Tibor – Szakács Sándor – Habuda Miklós – Svéd László – Szomszéd Imre – Markó György – Balogh Margit: Törvénytelen szocializmus. A (Németh-kormány által felállított) Tényfeltáró Bizottság jelentése. Budapest, Zrínyi Kiadó – Új Magyarország, 1991. 23 Kajári Erzsébet: Az egységesített Belügyminisztérium államvédelmi tevékenysége, 1953–1956. In: Államvédelem... i. m. 2000, 157–186.
