M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
3. fejezet: Magyar a magyarral – és a nagyvilággal
215 Kávássy János Előd: A cserbenhagyás dilemmái által felkorbácsolható anti-szovjet/antikommunista érzelmekre építve emigráns paramilitáris erők bevetésével is kacérkodott. A „kacérkodott” szó itt választottan pejoratív, lévén e sorok írója számára döbbenetes, hogy 1956 szuperhatalmi realitásainak ismeretében az Allen Dulles vezette CIA részéről ennyire felelőtlen felvetések egyáltalán megfogalmazódhattak. Az 1956. június 28–30-i lengyelországi Poznań munkásfelkelése, illetve annak kíméletlen és gyors eltiprása után ugyan végre némi ideológiai elmozdulás történt az adminisztráció részéről, s „a Moszkva hegemóniájának forradalmi változásokkal való megdöntésére való törekvés” helyett – az 1956 márciusában véglegesített NSC 5602/1 -nek megfelelően 8 – „a Moszkva irányítását gyengítő evolúciós változások bátorítása” vált hangsúlyossá, a kíméletlenül őszinte szembenézés hiányából fakadóan továbbra is fenntartották, hogy amennyiben egy helyi felkelésnek jó esélye lehet fenti cél megvalósítására, akkor Washingtonnak azt stimulálnia kell. Az így folytatólagosan meglévő/továbbélő súlyos divergenciák és következetlenségek alig négy hónappal később azután drámaian kiélesültek, amikor az immár Władysław Gomułka személye és politikai szerepvállalása kapcsán kialakuló lengyel válság rendezésére 1956. október 19-én maga a szovjet főtitkár, Nyikita Hruscsov utazott Varsóba. Újabb szovjet katonai akciótól tartva október 21-én John Foster Dulles nyilvános televíziós beszédben tette egyértelművé, hogy az Egyesült Államok nem küld katonai segítséget a lengyeleknek, még akkor sem, ha Moszkva katonai erőt alkalmaz. A külügy fejének egyértelmű állásfoglalásával a fegyveres harcok kitörését, s az azzal járó felesleges áldozatokat igyekezett elkerülni. A segítségtől való definitív amerikai elzárkózás azonban alapvetően szemben állt mind a roll back koncepciójával, mind az annak jegyében a CIA által felügyelt propagandagépezet által évek óta sugalmazottakkal. Miközben Washingtonban döntésre jutottak arról, hogy „csendben tudassuk a lengyel rezsimmel, hogy hajlandóak vagyunk gazdasági segítséget nyújtani”,9 a SZER akkori adásaiban igyekeztek minél több „tényt” megosz tani a Lengyelországban kialakult helyzetről, maximalizálva ezzel a lengyel válság aktuális propagandaértékét.10 A döntéshozók nem számoltak azzal, hogy utóbbival a beszéd terjesztésének fontosságáról, az felhívta testvérét, a külügyminisztert. A szöveget így – három nappal később – John Foster Dulles State Department jén keresztül szivárogtatták ki a New York Timesnak. Weiner, Tim: Legacy of Ashes. The History of the CIA . New York, Doubleday, 2007, 124–125. 8 National Security Council Report (NSC 5602/1). (Washington, 1956. 03. 15.) https://history.state.gov/ historicaldocuments/frus1955-57v19/d66 (Utolsó letöltés: 2021. 05. 10.). 9 Stagg, Mary Catherine: Eisenhower and liberation. The case study of Poland, 1953-1956. University of Richmond, 1995. 10 „Nemzetközi hírmagyarázatunk következik. Kiharcolhatja-e a szovjet befolyás alá került kis állam a nemzetközi függetlenségét a Szovjetuinió közvetlen közelségében? Erről szól Sebők Tibor helyzetismertetése, amelyet most felolvasunk. Kedves hallgatóink, amikor Hruscsov a varsói repülőtéren pénteken kiszállt a szovjet delegációt hozó repülőgépből, úgy viselkedett, mint a
