M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
2. fejezet: Közös sors
206 Sorsok és horizontok 2. Közös sors ki az Urániában megtartott november elsejei gyűlésről, mely a memorandumot is tartalmazta. 163 Az országos napilapok közül a Népszava és a Magyar Nemzet is több alkalommal írt a politikai foglyok szerveződéséről. Emellett még a Valóság , a Magyar Függetlenség, a Magyar Világ, a Kis Újság és az Igazság számai közöltek velük kapcsolatos híreket, illetve egyedüli vidéki lapként a Nógrád Népe . 164 A híradások fele a Benczúr utca 27. alatt működő Politikai Foglyok Bajtársi Szövetségéről szól, továbbá értesülhetünk az Urániában megtartott gyűlésről is, míg a Magyar Függetlenség főleg a Mechwart téri központ híreit és felhívásait közölte. Az említettek közül egyedül a Népszavában olvasható a politikai foglyok memoranduma. A forradalom leverését követően teljesen megváltozott a sajtó hangneme, az ezután megjelent cikkekben már csak elítélő hangon nyilatkoztak a politikai foglyokról, s szervezeteik megalakulásáról. Ahogyan 1956 csak ellenforradalom lehetett, úgy a politikai foglyok szervezetei is csak „fasisztákból”, „a nép ellenségeiből”, „háborús bűnösökből” és „hazaárulókból” állhattak. Az első, még mérsékeltebben elítélő írás a Népszabadság december 2-ai számában olvasható.165 Ebben még csak azt írják le, hogy az Urániában tartott gyűlésen ordítozás és zűrzavar volt, valamint az összegyűlt elítéltek között voltak „csavargó külsejűek”. A legdurvább minősítés az volt a cikkben, hogy az egyik felszólaló „közismert szadista”. Az 1957-ben megjelent lapokban már ennél durvább megfogalmazásokat találunk. A legenyhébbek az Igaz Szó ban („ellenfor radalmi összeesküvésért elítéltek”),166 illetve az Északmagyarország ban olvasha tóak („Nagy Imre [...] olyan nyilvánvalóan fasiszta szervezeteket is engedélyezett, mint a [...] volt politikai foglyok országos szövetsége.”).167 A Magyar Nemzet és a Szabad Föld pedig nem a fasiszta jelzőt használja, hanem a „kivétel nélkül volt nyilasok és háborús bűnösök”168 kifejezést. A Középdunántúli Napló még tovább ment egy lépéssel, és egy részüket köztörvényes bűnözőnek nevezte: „elítélt nyilas gyilkosok is voltak”.169 A Zalai Hírlap , a Tiszavidék és az Előre pedig már egyszerre használta a fasiszta, a nyilas és a gyilkos kifejezést is: „fasiszták vezetésével alakult meg [...], tagjai elítélt nyilas gyilkosok is voltak”. 170 163 MTI, belföldi hírek, 1956. 10. 31, illetve MTI, belföldi hírek, 1956. 11 01. 164 Megalakult a Magyar Politikai Foglyok Bajtársi Szövetsége. Nógrád Népe, 1956. 11. 02. 1. 165 Miért lett Intelem... i. m. 1956, 5. 166 Tetemrehívás... i. m. 1957, 34. 167 Kiss Károly elvtárs beszéde. Északmagyarország, 1957. 04. 16. [1–2.] 2. 168 Az októberi ellenforradalom pártjai. Magyar Nemzet, 1957. 09. 13. [4–5.] 4.; B. J.: Kinek érdeke a több párt? Szabad Föld , 1958. 10. 12. 3. 169 Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben II... i. m. 1957, 2. 170 A Fehér Könyvből vett részleteket lásd: Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben. Zalai Hírlap, 1957. 02. 07. [2–3.] 3.; Előre , 1957. 02. 13. 4.; Tiszavidék , 1957. 02. 09. 2.
