M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
1. fejezet: Körvonalak
18 Sorsok és horizontok 1. Körvonalak a parlamenti struktúrát a társadalmi struktúrával, vagyis a parlamenten belüli és kívüli kapcsolatrendszert, rájöhetünk, hogy a rendszert megdönteni keveseknek állt érdekében – és lehetőségük nekik sem nagyon volt rá –, ugyanakkor a különböző eszmerendszerek közötti kapcsolatrendszer kialakulását a magánérdek, illetve a külpolitikai – legélesebben a háború alatti – azonos érdek is meghatározta. Itt elérkeztünk a második világháború alatti magyar ellenállás történetéhez, amelynek értelmezése és elemzése erőteljesen befolyásolta a második világháború alatti küzdelmeket, s amely egyes vonatkozásaiban szervesen hozzátartozik az 1956-os forradalom és szabadságharc előzményeihez is. A 20. századi magyar történelemben is kiemelkedően fontos esemény volt a második világháború, s az ehhez fűződő javarészt a kommunisták által – mint a későbbiekben látni fogjuk, elsődlegesen hatalmi/politikai okokból – tagadott antináci (antifasiszta) ellenállási mozgalom, amelynek története a mai napig komoly szakmai diskurzus tárgya. 9 Az egyes országokban – így Magyarországon is – kialakultak olyan ellenállási mozgalmak, amelyeknek léteztek külföldi – esetenként titkosszolgálati – kapcsolatai, s olyanok is, amelyek működése kimondottan nemzeti alapon nyugodott. Ezek alapján Magyarországon is létezett szovjet támogatással, kommunista jövőképpel rendelkező ún. antifasiszta, angol támogatással ún. polgári (anglofil) és mint jeleztük, nemzeti típusú ellenállási mozgalom. Joggal vetődik fel a kérdés: mi köze van a második világháború alatti ellenállási mozgalmaknak ’56-hoz, illetve az azt követő évekhez? 1941-től a magyar hivatalos politika – palástolt – célja is a háborúból történő kiválás volt. Ez a törekvés viszont feltételezte, hogy az ellenállás fegyveres formája az ellenség az ország területén való megjelenésétől vagy a kiugrás pillanatától nyer aktualitást. A politikailag sokszínű ellenzék és a kormányzat kiugrást előkészítő hányadának tevékenysége tehát itt ért össze. Ezekről a törekvésekről voltak információik – kormányzati és ellenzéki oldalról egyaránt – a nyugati szövetségeseknek és a szovjeteknek is. A kérdés tehát a magyar törekvések szövetségeseket illető megítélése volt. Amikor Dálnoki Miklós Béla ideiglenes kormánya, majd ezt követően Nagy Ferenc miniszterelnöksége alatt folytatódott a készülődés a béketárgyalásokra (ami tulajdonképpen már Teleki Pál regnálása idején megkezdődött), elkészült egy anyag a magyar katonai ellenállás tevékenységéről és céljairól. A feljegyzés címe A háborús párti katonai klikk és a katonai ellenállás küzdelme a háború alatt volt. 10 Az irat szerint a háborúpárti katonai klikk legfon tosabb törekvése – összefoglalóan – a német háborús igények teljes kiszolgálása 9 A szerző véleményéről és kutatásairól bővebben lásd: M. Kiss Sándor: Fejezetek a magyar polgári ellenállás történetéből. (Kézirat. Kanditátusi értékelés, 1995.) 10 HM (Honvédelmi Minisztérium) HIM (Hadtörténeti Intézet és Múzeum) HL (Hadtörténelmi Levéltár) Béketárgyalások, VII. doboz 40. sz. irat, 396–408.
