M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
2. fejezet: Közös sors
149 Erdős Kristóf: Rendpárti forradalmárból... következmények váratlanul érjék Püspök Urat”. 74 Az esperes lett Gulyás későbbi kegyelmi ügyének egyik motorja. Különös figyelemmel kísérte lelkésztársa további sorsát, ennek tárgyában állandó levelezésben állt püspökével, értesítve őt a fejleményekről, így elsőként a letartóztatásról, majd a fogva tartás helyéről. Madar esperes és Csizmadia Károly mosonmagyaróvári lelkész megpróbáltak beszélni előzetes letartóztatásban lévő lelkésztársukkal, de erre nem kaptak engedélyt. A kihallgatást és a nyomozást vezető ügyésszel ugyanakkor sikerült találkozniuk. Grátz Endre ügyésztől75 megtudták, hogy a levéli lelkipásztor ellen felhozott vád „igen súlyos lesz”, illetve „szerintük Gulyás az egyik okozója a magyaróvári véres eseményeknek”.76 A kádári megtorló gépezet tehát már az ügyészi szakaszban politikai síkra terelte az ügyet. A nyomozás során kizárólag a népharagnak áldozatul esett három határőrtiszt halálért és Máté Lajos hadnagy bántalmazásáért akartak felelősöket találni, és velük szemben példás megtorlást foganatosítani. Győry püspök Madar javaslatára kereste meg Horváth Jánost,77 az Állami Egyházügyi Hivatal78 elnökét, akin keresztül az államapparátus felé legközvetle nebb kapcsolatokkal rendelkezett. Egészen 1957. június közepéig, amíg Gulyást elsőfokon halálra ítélték, az egyház ennél a stratégiánál maradt. Horváth a segítségkérést elutasította, mondván, a levéli lelkész őrizetbe vételének „bizonyosan politikai oka van [...] s mivel rendőrhatóság az ügyben tőle véleményt nem kért, nem is foglalkozhat vele”. 79 Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke két hónappal később már nem volt olyan óvatos, mint a Győry püspökkel Gulyás ügyében való tárgyalása során. 1957. március 13-án a dunamelléki egyházkerület értekezletén egyértelműen kifejtette, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal a megtorlás szolgálatába áll, és az eszközökben 74 Madar Zoltán: Levél Győry Elemérnek (Mezőörs, 1957. 01. 10.) DREL I.1.b. 549. doboz, 152/1957. 75 Grátz Endre (1932): ügyész. 1952 és 1956 között Pécsett folytatott jogi tanulmányokat. 1957 márciusától politikai ügyész a Győr Megyei Ügyészségen. Lásd: Grátz Endre dr. – Életrajz. https:// perek56.hu/ords/f?p=1051:15:8903732285834::NO:RP,15:P15_SZEMELY_ID:76746 (Utolsó letöltés: 2021. 05. 17.) 76 Madar Zoltán: Levél Győry Elemérnek (Mezőörs, 1957. 02. 23.) DREL I.1.b. 549. doboz, 416/1957. 77 Horváth János (1921–1988): szerszámköszörűs. 1952. január 5-e és 1959. június 2-a között az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Részletes életrajzát lásd: Soós Viktor Attila: Horváth János. In: Uő: Az Állami Egyházügyi Hivatal tisztségviselői, 1951–1989. NEB Tudástár, Egyházüldözők . https://www. neb.hu/asset/phpHcYc7Z.pdf (Utolsó letöltés: 2021. 06. 05.) 78 1957 és 1959 között az ÁEH a Művelődésügyi Minisztérium szervezetének része volt. 79 DREL I.1.b. 549. doboz, 337–338/1957, 416/1957. Közli: Erdős Kristóf: „...nem lehetett megmenteni...” Gulyás Lajos kivégzett református lelkipásztor kegyelmi ügye (1956–1957). Pápa, Dunántúli Református Egyházkerület, 2018, 45–48.
