M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
2. fejezet: Közös sors
131 Hajagos Csaba: Túri Mihály... III. 1003/1959/8. sz. ítélet semmissé nyilvánítási kérelemére vonatkozó elutasító végzés igen gyorsan, 1989. december 12-én megszületett. 156 A kérelem elutasításának magyarázatát abban látta indokoltnak a bíróság, hogy az 1989. évi XXXVI. törvény az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvény rendelkezéseit157 semmilyen körülmények között nem lehetett Túri Mihály személyére vonatkozóan alkalmazni, ugyanis cselekményét „nem harci cselekmények során és nem is a népfelkeléssel összefüggésben méltányolható körülmények között követte el”.158 Ennek értelmében 1990. február 12-én a tanács elnöke – végzés keretében – elutasította Túri Mihálynak az elítélés semmisnek nyilvánítása iránt előterjesztett kérelmét.159 A semmisségi igazolás nélkül a börtönévek előtt letöltött szolgálati időt sem számították be a nyugdíjába. A forgatókönyv 1993-ban is hasonló volt, az újabb perújítási kérelmet – alaptalan indokok alapján – 1994. március 10-én elutasította a Legfelsőbb Bíróság. A sok kudarc után, már 71 évesen, de tett egy utolsó próbát az igazságért. 2001. május 10-én benyújtott egy újabb, korábbi ügyének semmissé nyilvánítására vonatkozó kérelmet, de a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2001. május 18-án a 2000. CXXX. Tv. 1.§ és 2.§-ra hivatkozva160 újfent megtagadta a semmisségi igazolás 156 BKMB B 670/1958. Túri Mihály és társai pere. 157 „1. § Az 1956. október 23. és 1963. április 4. között, a népfelkeléssel összefüggésben elkövetett politikai bűncselekmény, valamint az ezzel bűnhalmazatban − harci cselekmények során − elkövetett emberölés, rablás, közveszély okozás vagy személy elleni erőszak miatti elítélések semmisnek tekintendők. 2. § A Kúria − a legfőbb ügyész indítványára, illetve az elítélt vagy hozzátartozója kérelmére − semmisnek nyilváníthatja az 1. §-ban meghatározott időhatáron belül, a népfelkeléssel összefüggésben méltányolható körülmények között elkövetett köztörvényes bűncselekmény miatti elítélést.” 1989. évi XXXVI. törvény az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról (1989. 11. 01.). https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=98900036.tv (Utolsó letöltés: 2021. 09. 17.) 158 BKMB B 670/1958. Túri Mihály és társai pere. 159 Uo. 160 A 2000. évi CXXX. törvény a következőképpen fogalmaz: „1. §: Semmisnek tekintendő az 1956. évi 28. törvényerejű rendelettel és az 1956. évi 32. törvényerejű rendelettel bevezetett rögtönbíráskodásban, továbbá az 1957. évi 4. törvényerejű rendelettel bevezetett gyorsított eljárásban, valamint az 1957. évi 25. és az 1957. évi 34. törvényerejű rendelettel felállított népbírósági tanács előtti eljárásban – a forradalom és szabadságharc céljával, eszmeiségével való azonosulásra tekintettel − a forradalommal, illetve harci cselekménnyel összefüggésbe hozott cselekmény miatt történt elítélés. 2. § (1). Az elítélés a törvény alapján semmis, amelynek igazolása a Kúria hatáskörébe tartozik. (2). A semmisség igazolása iránti eljárásra a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) rendelkezései irányadók az alábbi eltérésekkel: a) a semmisség igazolását indítványozhatja a terhelt, a védő, a terhelt hozzátartozója és a legfőbb ügyész; b) amennyiben a semmisséget a terhelt, a védő vagy a terhelt hozzátartozója indítványozza,
