M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
2. fejezet: Közös sors
117 Hajagos Csaba: Túri Mihály... terményfelvásárló lakásán a barátjának követelte, melyet pár napra magukhoz is vette a fent nevezett, és itt állította fel a nemzetőrséget, melynek számára 2–300 fegyvert akart a kiskunmajsai laktanyából beszerezni, azonban talán 2 db kaptak [sic! ] és a helyben összeszedett vadászfegyverek és két fékcéllövő puska volt pár napig birtokukban.” 78 Érdekesség és további fals információkra utal, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának jelentését79 közlő forráskiadvány 80 4 karabélyt említ, amelyet a kömpöciek a kiskunmajsai lövészezredtől kaptak. „A Forr. Bizots. [Forradalmi Bizottság] tagjai becsmérelték, szidták, fenyegették a becsületes Párttagokat, a becsületesen dolgozó parasztokat, akár részt vettek azok a közéletben, vagy nem, egyaránt. A For. Biz. tagjai nagy százalékban reabilitált és nem reábilitált [sic! ] kulákokból, valamint azok szolgálatában álló személyekből tevődött össze. A pedagógusok nagy százaléka szintén fontos részvevői voltak a forradalmi tevékenységnek, aktív tagjai voltak a FB-nak. Nov. 5-ére nagy kisgazdapárt alakuló a FB-ág [sic! ]. Ez idő alatt több ízben raggatak ki [ sic! ] fasiszta jelsza vakat tartalmazó plakátokat, majd a Kádár-kormány megalakulása után a Párt és a Kormányt gyalázó piros tintával írt plakátokat raggattak ki [sic! ]. A rendfenntartó szervek és helyi Párt szerv által kiraggatott plakátokat éjjel lekaparták. A FB elnökét a rendfenntartó szervek november végén egy éjjelre elvitték a kiskunmajsai eseményekből kifolyólag, ekkor szólították fel a Tanácsház kulcsainak átadására. Visszajövetele óta is jelenlétével és beleszólásaival többször zavarta a Tanács VB-dolgozóinak ügyködését” – így szól a Zsigó Károly és Gyülvészi István által írt jelentés, 1957. január 10-én. 81 Az ekkor már vb-elnöki pozíciójába visszahelyezett Gyülvészi István neve a bírósági ítéletben is feltűnik, ahol vele kapcsolatban Túri Mihályt az a vád érte, hogy ő maga zavarta el a tanácselnököt. Ám ha a Kiskunfélegyházi Járási Tanács VB 1956. november 29-i ülésén jegyzőkönyvbe vetteket vesszük figyelembe, egészen más megközelítésbe kerül a Gyülvészi által 1957. január 10-én megtett jelentés valóságtartalma. A járási Végrehajtó Bizottság jóváhagyásában a következő tényállás szerepel Kömpöc község esetében: „Eredetileg mindkét VB. vezető helyén maradt, azonban a Járási Tanács Végrehajtóbizottság úgy döntött, hogy Gyülvészi István V.B. elnök helyett Túri Mihály dolgozóparasztot állítja be, illetve bízza meg az elnöki teendők ellátásával. A Végrehajtóbizottság álláspontja 78 A Nemzetőrség elnöke Makra Pál lett. BKMB B670/1958. Túri Mihály és társai pere. 79 ÁBTL V-150-364, 325. 80 1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 2. Szerk. Tóth Ágnes. Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, 2001, 692. 81 Hogyan folytak le a forradalmi és ellenforradalmi események Kömpöcön? A Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottság Titkárságának. Szigorúan titkos iratok 1956–1958, Jelentések az 1956-os forradalmi eseményekről, a tanácsok vezetőiről, 1957, Titkos. sz. n. MNL BKML XXIII. 2. a.
