M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
2. fejezet: Közös sors
118 Sorsok és horizontok 2. Közös sors szerint Gyülvészi István az elmúlt időben sem látta el megfelelő módon a reábízott feladatokat, ugyanakkor a lakosság körében ellenszenv mutatkozott személye iránt.” Az állambiztonsági jelentésben azonban ettől merőben eltérő információk állnak: „Túri Mihály [...] a Forradalmi Tanács tagja lett, beosztását arra használta fel, hogy általuk leváltott párt és gazdasági funkcionáriusokat állandóan fenyegette...”82 A titkár a régi vezető, Szentannai Béla maradt. 83 Azonban a jegyzőkönyv befejező részében egy igen jelentős tényre hívja fel a figyelmet a Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága, miszerint „meg kívánjuk jegyezni, hogy minden egyes esetben, ahol személyi változás történt, a Járási Tanács abban a szerencsés helyzetben volt, hogy a leváltott személyeket már a forradalmat megelőző időszakban is el akarta távolíttatni. [...] Véleményünk szerint a beállított személyek megfelelnek a beosztott funkciókban, és a munkakör megismerése után megfelelő jó munkát tudnak kifejteni a lakosság érdekében.” 84 Túri Mihály tehát bizalmi pozícióba került úgy, hogy maga helyett a kömpöci Hegedűs Etelkát (aki be is került az Intéző Bizottságba) és Kis-Pál Imrét delegálta a még november elején megalakult Kiskunfélegyházi Járás Nemzeti Bizottságába. 85 A Járási Tanács VB elfogadta Túri Mihály személyét, hiszen jól ismerte a kömpöci embereket, közöttük mozgott, folyamatosan részt vett a község mezőgazdasági munkálataiban. Erre jó példa volt, hogy 1956. április hónapjában pontosan ebből a célból kötött cséplési munkaszerződést Szanka István cséplőmunkacsapat-vezető révén az Állami Mezőgazdaság Kiskunmajsai Gépállomásával, hogy 17 társával együtt elkötelezze magát a betakarítási időszakra,86 illetve részt vegyen a Községi Tűzoltó Testületben a betakarítás problémamentes végrehajtásáért felelős tűzfigyelő bizottság tagjaként.87 Ennek ellenére az elnöki pozíciót nem sokáig láthatta el, ugyanis az 1957. január 17-én kelt Járási Tanács VB jelentés szerint Gyülvészi Istvánt visszahelyezték eredeti pozíciójába, ugyanis Túri Mihály „erősen gyanúsíthatóvá vált Neményi József meggyilkolásával”.88 Az 1957. 82 ÁBTL V-150364/1. Objektum dosszié, 345. 83 Jelentés a kiskunfélegyházi járás községeiben a függetlenített V.B. tagok személyi változásáról. A Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottság Titkárságának. Szigorúan titkos iratok 1956–1958, Jelentések az 1956-os forradalmi eseményekről, a tanácsok vezetőiről, 1957, Titkos. sz. n, Kömpöc. MNL BKML XXIII. 2. a. 84 Uo. 3. 85 Jegyzőkönyv a Kiskunfélegyházi Járás Nemzeti Bizottságának alakuló üléséről. (Kiskunfélegyháza, 1956. 11. 03.). In: 1956 Bács-Kiskun Megyében... i. m. 2006, 284–290. 86 Cséplési munkaszerződés. MNL BKML XXIII. 746. d. 649-1/1956. Kömpöc Közigazgatási iratok 1956. 87 Községi Tűzoltó Testületek megszervezése. MNL BKML XXIII. 746. d. 935/1956. Kömpöc Közigazgatási iratok 1956. 88 Jelentés a kiskunfélegyházi Járás Tanács V.B. községi vezetőinek állományáról. MNL BKML XXIII. 2. a. A Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottság Titkárságának. Szigorúan titkos iratok 1956-1958,
