Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
II. Településpolitikánk és helyi érdekérvényesítés a 20. században - az önkormányzatiság és területpolitika egyhásra hatása Magyarországon
A helyi önkormányzatok születése Magyarországon kák valós gyakorlata, amely egy komplex térhálóban valósult meg, nem mindig a politikai manifesztációk szerint. A politikai retorika az önkormányzatok születésekor mit is célzott meg? A rendszerváltás kormányzata hangsúlyozza a válságot és a hosszú ideje elmaradott térségek felzárkózását. Ebben az érvben volt egy igazságtételi elem is, amely az eddig elhanyagolt, elsorvasztott településeket és településegyütteseket preferálta. Ezt a népi politizálást morális érvek is alátámasztották. A kommunizmus alatt szétvert paraszti társadalom és azok lakhelyének a rehabilitációja, a falvak és tanyák életvilágának a megmentése. Egy népi életvilágnak az emancipációja, amelyet a korábbi politikai rezsimben maradinak és felszámolandónak tekintettek. Volt egy másik politikai törekvés is, s ez inkább a racionalizáló fejlesztési forráselosztást hangsúlyozta, amely megcélozta a gazdaság szereplőit, az új vállalkozó réteget, amely gyakorta a volt pártnómenklatúra tagja (új osztály; vidéken zöldbárók, városokban új vállalkozók) volt. A fejlesztés irány a kisebb nagyobb alközpontok felé mutatott. Ez a politikai megközelítés egy urbánus politikát hirdetett. Ha csak felszínt vizsgáljuk, akkor az (első ciklus 1991-1996) inkább egy igazságtételi fordulatot hajtott végre. Hiszen egy mély gazdasági válság ellenére (az ország egy főre jutó GDP-t tekintve az 1989-es szintet 1999-ben éri el újra, az infláció kétszámjegyű az évtized elején, és extrém magas az államadóság aránya a GDP-hez képet)191 a helyi önkormányzatok több fejlesztési támogatást kaptak, mint korábban és később bármikor, amelynek jelenetős része a vidéki térségekbe került. A második ciklusban (1997-2002) a politika urbánus hangja erősödött fel, amelyben a vállalkozók és városok, a térségi és regionális centrumok kaptak nagyobb teret. A szakmapolitika is a térségi centrumok felé tekintett, és onnan várta a változás bekövetkeztét. A szakmai közbeszédben a „régió" és a „méretgazdaságosság" vált hangsúlyossá. A településpolitika tekintete a városokra irányult, és ez alatt létrejött térszerveződések kerültek napirendre. A közbeszédbe a brüsszeli angolból átvett szakkifejezések mint varázsigék jelentek meg a területpolitikai szlengben. A harmadik ciklust (2003-2007) egy újabb eufória jellemzi, „a kicsi szép" mítoszát felváltja az európai minták keresése és másolása. Ekkor kerül a településpolitikai közbeszédbe az ír és más volt periferikus országok sikeres gyakorlata, amely persze a nagy pénzügyi kipukkadás után hirtelen eltűnik. 191 https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo1989_2009.pdf 74
