Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
II. Településpolitikánk és helyi érdekérvényesítés a 20. században - az önkormányzatiság és területpolitika egyhásra hatása Magyarországon
A helyi önkormányzatok születése Magyarországon • a területpolitikai szervezetek (térségi társulások) hiánya vagy gyengesége, illetve az összefüggő működési rendszer megosztottsága miatt az egymással konkuráló központi szervek (minisztériumok) törekvései kioltották egymást, a területfejlesztés lényegét tekintve felhalmozó, fogyasztó típusú településfejlesztésre szűkült; • a területpolitika döntően szociálpolitikai indíttatású volt, a foglalkoztatáspolitikában a munkanélküliség kezelésén túl nem terjedt ki figyelme a munkanélküliséget előidéző okokra; • nem törekedett a kormányzati, a helyi politika és a magánszféra közötti fejlesztési „nagykoalíciók" megteremtésére; • nem tudott teret engedni a külső innováció terjedésének, a helyi kezdeményezések felszínre kerülésének; • nem tudta érezhetően mérsékelni a makrogazdasági folyamatokból eredő, a gazdaság átalakulásából származó jövedelemkülönbségeket, az életesélyek közötti távolságokat. II. í. 4. A települési önkormányzatok versenye a hazai településfejlesztési forrásokért 1991 és 2007 között Az önkormányzati korszak tagadhatatlan eredménye az volt, hogy a korábbi merev települési hierarchiákat megtörte, és ezzel a falvak és a vidéki társadalmak felemelkedése megindulhatott. Az önkormányzatok emancipációja lényegében már a 80-as évek közepén elkezdődik, amikor a járások szorításából a falvak kiléphettek, és megindult a vidék felé a nyitott településfejlesztés. De az áttörést, a radikális fordulatot az 1990-es önkormányzati törvény hozta, amely közjogilag megnyitotta a az utakat a falvak számára. Bár ugyan ekkor omlik össze a vidéken a helyi gazdaságok nagy része. Különösen az Alföld, Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország ipara és agrárágazata s majd teljes élelmiszeripara semmisül meg a privatizáció során.188 A gazdasági összeomlás és politikai szabadság kettősében az önkormányzatiság több illúziót hozott, mint valós megoldást, különösen a vidéki helyi társadalmak életvilágába. Súlyos tévedés volt, hogy a helyi gazdaság hiányának 188 1990-es években három részre szakad az ország. Egyik fejlett része lett Észak-Nyugat Dunántúl, amelynek zászlós hajója Győr városa, másik fejlett régió Budapestre és Pestmegye lett. Ugyanakkor az ország területének többégét kitevő Alföld, Észak-Magyarország, valamint Dél-Dunántúl összefüggő egésze leszakad a fejlődési pályára került régióktól. Valamivel később az ezredfordulótól kezdve, elmaradt keleti és déli területeken fejlődési folyosók jönnek létre, egy-egy autópálya építés, illetve új ipari beruházás hatására, ezek a fejlődési korridorok megbontják a lecsúszott régiók egyhangúságát. 72
