Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
II. Településpolitikánk és helyi érdekérvényesítés a 20. században - az önkormányzatiság és területpolitika egyhásra hatása Magyarországon
A helyi önkormányzatok születése Magyarországon nyi de egyéb javak újraelosztásánál is növelte a területi különbségeket (ingatlanpiaci ármozgások). A korszak településfejlesztési és területirányítási politikája kétségkívül a jobb módú rétegek érdekeit szolgálta,158 ellentétben mindazzal, amit a korabeli politikai elit krédója hirdet (társadalmi egyenlőség, az alsóbb rétegek fölemelése, a munkásosztály szociális jóléte). „Az alapvető egyenlőtlenségek nem abból származnak, hogy nem megfelelőek az egyes községeknek vagy területeknek adott juttatások vagy hogy az egy főre eső juttatások közötti különbségek túl nagyok vagy túl kicsik. Az alapvető ellentétek forrása az a mód és azok az elvek, ahogy vagy amelyek alapján a többletet elsajátítják, majd később újra elosztják."159 A térben megnyilvánuló társadalmi-gazdasági egyenlőtlenség politikai tényezőkre vezethető vissza. A perifériára visszaszorult vagy ott tartott társadalmi rétegeknek nem „igazságosabb" elosztásra vagy bölcsebb regionális tervezésre volt szükségük, hanem önfinanszírozó helyi kormányzati struktúrára, saját érdekképviseletre, amelyben mindegyik helyi önkormányzat legalább adott helyi társadalma által megtermelt bruttó nemzeti termék arányában részesedhetett volna az infrastrukturális fejlesztések rá eső részéből, illetve dönthetett volna, annak felhasználása felöl.160 Akár az elitek küzdelmeként, akár osztálykonfliktus vetületeként értelmezzük az 1970-es évek területirányítását, fejlesztési forrásallokációját - ma már nem kétséges, hogy a társadalomban meglevő és létrejött különbségek a térben is sajátos törésvonalakat hoztak létre, illetve mélyítettek el. A korszakot értékelők abban megegyeznek, hogy az ellentétek nem az ipari és mezőgazdasági érdekcsoportok között feszültek igazán, azaz az ellentétek nem gazdasági, ágazatirányítási természetűek, hanem strukturálisak és politikai természetűek voltak. Strukturálisak abban az értelemben, hogy a városi vezető (újosztály) csoportok érdekei szemben álltak a falusiak kiszolgáltatott társadalmával (parasztmunkás), illetve politikaiak voltak annyiban, hogy a megyei területi érdekeket hordozó pártelit szemben állt az ágazati érdekeket inkább képviselő reformszárnnyal. A lokalitások felől, sajátos alulnézeti látószögből szemlélve a korszakot, bonyolultabb volt a nagypolitika és a helyi hatalom viszonya. A vidéki helyi társadalmak a második gazdaságnak és a mezőgazdaságnak köszönhetően többlethez jutottak, amelyet a központ elvonási rendszere nem tudott maradéktalanul feltárni és elszivattyúzni, amelynek révén az agrárius vidéken fölhalmozás ment 158 Szelényi i. m. 1990, 344. 159 Szelényi i. m. 1990, 349. 160 A társadalmi legitimáció, helyi politika és érdekérvényesítés kérdése a Helyi társadalom sorozat köteteiben kerül nyilvánosság elé a nyolcvanas évek elején és közepén: Böhm Antal 1987; Gombár Csaba 1983; Oláh Miklós-Vágvölgyi B. András 1987, Pálné Kovács Ilona 1987, Papp Zsolt 1987, Zoltán Zoltán 1983. 64
