Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
II. Településpolitikánk és helyi érdekérvényesítés a 20. században - az önkormányzatiság és területpolitika egyhásra hatása Magyarországon
II. Településpolitikák és helyi érdekérvényesítés a 20. században... egy olyan reciprocitási sorba kerültek, amely tulajdonképpen életben tartotta az egyébként életképtelenül merev túlállami elosztási szisztémát.140 A rendszer ridegségét némileg lazította az a tény, hogy a közigazgatásban, a mezőgazdasági szövetkezetek és állami gazdaságok menedzsmentjében, az egész pénzügyi és gazdasági szektorban megjelent a szakmai szelekció, fokozatosan mérsékelődött a politikai kontraszelekció, csökkent a politikai lojalitás alapján kiválasztott káderek befolyása a terület-, a település- és az elosztás-politikára. A felvilágosultabb pártbürokrácia a döntések előkészítése során figyelni kezdett a tudományos műhelyek eredményeire, s így döntéseit tudományosan törekedett legitimálni.141 A területfejlesztés irányítási rendszere az 1960-as évek végi reformmal átrendeződött. A nagy országos vállalatok létrehozása a vállalaton belüli üggyé tette a területfejlesztést, az 1968-as reform pedig a vállalaton belüli ügyeket valójában kivonta a kormányzat hatásköréből. A kormányzat a pénzügyi szabályzókkal érvényesíthette akaratát, esetenként adminisztratív tiltással élt (fővárosi ipartelepítési tilalom), de hagyományos tervutasításos eszközrendszerével már nem tudta érvényesíteni akaratát még akkor sem, ha lett volna országos átfogó területfejlesztési koncepciója. A rendszerből következően a döntések, az eszközök elosztása természetesen továbbra is központilag „lebontva" történt, de ezt nem a kormányzat szabta meg és tartotta kézben, hanem a párt, amely a kormányzati köröktől alapvetően függetlenül, azoktól jelentősen eltérő szervezeti és irányítási struktúrája révén nem ágazati érdekeltségű, hanem területi elven szerveződött és alkotott hierarchiát. A vállalati pártszervezetek erősebb érdekérvényesítő szervezetek voltak, mint a lakóhelyi pártszervezetek (az utóbbiak nem is fedték le az ország egészét), de a párthierarchiában a megyei pártirányítás fontos integráló erő volt, amely a területén levő nagyvállalati érdeket is összefogta, saját informális és formális csatornáin a pártközpontnál lobbizott az érdekükben. Egy-egy megye, azaz egy-egy megyei első titkár rangsorát is erősen meghatározta, milyen nagyvállalati csoportokat tudhatott maga mögött. A párton belüli területi lobbytevékenység különösen megerősödött a reform lefékezése után, amely folyamat mögött a „balos" szárnyat erősítő megyei vezetőségek álltak. Ekkor jött létre a Magyar Szocialista Munkáspárt nagy befolyású Gazdaságpolitikai Osztálya mellett a hasonló befolyással bíró Területi Főosztály (ОТ), amelynek jelentős eszközei voltak arra, hogy az ágazati érdekeket visszaszorítsák. A párton belüli informális érdekegyeztetés, területi lobbyzás, amelyet a párt a belső hierarchiájában formalizált is, már nem területfejlesztés, inkább telepü-140 Bódi i. m . 1992. 141 Enyedi i. m. 1986, 5-9. 59
