Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
II. Településpolitikánk és helyi érdekérvényesítés a 20. században - az önkormányzatiság és területpolitika egyhásra hatása Magyarországon
II. Településpolitikák és helyi érdekérvényesítés a 20. században... lelően jutottak az állami fejlesztési forrásokhoz. Természetesen a főváros mellett ezúttal is a régióközpontok voltak a legjobb helyzetben, majd a melléjük rendelt régió-társközpontok következtek (Szegednek Békéscsaba, Szolnoknak Kecskemét, Debrecennek Nyíregyháza volt régió társközpontja). Jóval szerényebb mértékben, de számíthattak bizonyos központi ipar- és infrastruktúra-fejlesztési támogatásra az alrégió-központok is, de a hierarchiában ettől lejjebb elhelyezkedő települések, városok és főleg falvak nem sokat remélhettek.117 A kiemeltnek minősített településeket korábbi jobb helyzetük ellenére semmilyen regionális szerepkörrel nem kívánták felruházni. E kategóriába 18, többnyire nagy múltú, alföldi agrárvárost és óriásfalut soroltak (például Gyula, Hajdúböszörmény, Nagykőrös stb.). A mezőgazdasági jellegű falukörzet-központoknak sem volt biztatóbb a jövőjük, hiszen a támogatott szektor továbbra is az ipar volt. A mezőgazdasági jelleggel fejlesztendő főfalvak számát 271-ben állapították meg, de ebből erőteljesebben fejlesztendőnek mindössze 31 -et, fejlesztendőnek pedig 71-et minősítettek. Az összes többi főfalu, noha valamennyien az alrégión belüli kisebb tájegység központjának voltak kijelölve, mégsem számíthattak komoly fejlesztésre. A főfalvak alá rendelt egyéb falvaknak pedig még a minimális fejlesztését sem javasolták. A hierarchia legalsó szintjére sorolt tanyákat pedig a korábbi koncepciók álláspontjához hasonlóan teljes és mielőbbi felszámolásra ítélték.118 A falvakról és tanyákról egyaránt a korábbi koncepciókban kialakított nézet szerint vélekedtek. A településhálózatot a nagyüzemi mezőgazdasági táblák méretéhez kívánták igazítani, amit még az aprófalvas vidékeken is 3000, az Alföldön pedig több 10 ezer katasztrális hold nagyságban határoztak meg.119 Ily módon alapfokú infrastrukturális fejlesztésre csak ezeknek a gazdaságoknak a központjául szolgáló falukörzet-központokban volt remény azzal a kikötéssel, hogy a falukörzet-központok lakosságának legalább 3000 főnek kellett lennie. A tanyára mint a nagyüzemi táblásítás legfőbb akadályozójára a felszámolás, a népességükre pedig mezővárosokba történő betelepítés várt. Az említett tanulmányterv az alföldi mezővárosoknak sem szánt ígéretes jövőt a puszta megmaradáson túl.120 A tanulmányterv legmerészebb elképzelés az volt, hogy a fővárossal szemben úgynevezett ellenpólusok kialakítását kezdeményezte. Ezzel öt vidéki városnak (Szeged, Debrecen, Miskolc, Pécs, Győr) lett biztatóbb a jövője. Az elgondolás 117 Enyedi i. m. 1980, ”8 Belényi i. m. 1996,132. 1,9 Katasztrális vagy kataszteri hold, régi nevén bécsi hold (1600 négyszögöl = 5755 m2 = 57,55 ár = 0,5755 ha) 120 Belényi i. m. 1996,135. 53 T
