Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
II. Településpolitikánk és helyi érdekérvényesítés a 20. században - az önkormányzatiság és területpolitika egyhásra hatása Magyarországon
A helyi önkormányzatok születése Magyarországon szerint felszámolták volna azt a lehetetlen helyzetet, hogy a fővárosba koncentrált országos hatáskörű intézmények az ország perifériáin élők számára elérhetetlenek. A dekoncentrációt végül mégsem tartották megvalósíthatónak, mivel - a tervezet szerint - az ország kis mérete miatt az említett települések regionális vonzása eleve korlátozott, illetve átfedésben volt egymással és a budapestivel is. Ezért a tervtanulmányban fel sem merült, hogy a Budapestre összpontosuló meglevő szerepkörök egy bizonyos részét az ellenpólusokba telepítenék. A fővárossal szembeni ellensúlyok kialakítását semmi esetre sem a fővárosi intézmények kitelepítésével vagy fővárosi székhelyű szervezetek hatáskörének átruházásával igyekeztek elérni, hanem a regionális szerepkörrel felruházott városokhoz tartozó területeken levő városokból „vitték fel" a szerepköröket. így a regionális központok kifejlesztése nem a főváros, hanem a régiókban helyet foglaló kisebb városok funkcióinak (igazgatási, kulturális, oktatási, kereskedelmi, hírközlési és más szolgáltató) szegényedésével járt. Annak a felismerésnek az eredményeképpen azonban, hogy a korábbi település- és területfejlesztési tervek nem mérsékelték a regionális különbségeket - különösen nem a vidéknek a fővároshoz és az azt körülvevő centrumtérséghez viszonyított elmaradottságát -, újra megerősödtek a vidék ipartelepítést támogató hangok. 1959-ben ezúttal a kormány gazdasági bizottsága határozatban is rögzítette, hogy országos jelentőségű ipari beruházás Budapesten csak a kormány engedélyével települhet, és hogy az iparilag elmaradott területekre, elsősorban az Alföldre ipart kell telepíteni. A terv lényege tehát Budapest ipari túlsúlyának mérséklése volt, a vidéki ipartelepítések egyidejű szorgalmazásával. A vidéki ipartelepítés jellegét, módját azonban sokkal inkább a kitelepítő vállalatok, semmint a befogadó települések érdekei határozták meg.121 A kormányzatot erre a lépésre olyan társadalmi késztetések is ösztönözték, mint a mezőgazdaság kollektivizálása nyomán támadt tömeges munkanélküliség okozta spontán társadalmi népmozgalmak, a Budapestre irányuló tömeges bevándorlás és ingázás122 (a budapesti tömegközlekedés túlzsúfoltsága, a kiskereskedelemben mutatkozó áruhiány és az örökös lakáshiány) lefékezése.123 A vidékre került ipartelepek nem a húzóágazatokból kerültek ki. Többnyire a budapesti központú nagyvállalatok rossz termelékenységű, alacsony hatékonyságú, elmaradott technológiájú, elavult gépsorokon bedolgozó leányvállalatai voltak, amelyek nem építettek a helyi adottságokra. így e fejlesztési tervezet vidéken nem indukálhatott igazi ipari fejlődést. A vidék arculatában a tervezettnél 121 Moldova György: Szent tehén. Riport a textiliparról. Budapest, 1980, Magvető, 681. 122 Bőhm-Pál i. m. 1985, 123 Belényi i. m. 1996,138. 54
