Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
II. Településpolitikánk és helyi érdekérvényesítés a 20. században - az önkormányzatiság és területpolitika egyhásra hatása Magyarországon
A helyi önkormányzatok születése Magyarországon hús- és a tejexport, illetve ezzel egy időben épültek meg a világpiacon is versenyképes zöldség-, gyümölcs- és húskonzervüzemek (Kecskemét, Nagykőrös, Szeged, Gyula). A hazai gazdaságpolitika homlokterében az importkiváltás állt, ennek érdekében fejlesztették fel a Dunántúli- és Északi-középhegységekben a bányászatot, valamint a nehéz- és gépipart.83 A hagyományosan rurális területek iparosítása nem indult el, nem utolsósorban a helyi szakképzés fejletlensége, illetve az intézményes szakképzés hiánya miatt. Az elemi oktatás terén viszont jelentős előretörésnek számított a Klebelsberg Kunó minisztersége (1922-1931) alatt létrehozott tanyasi iskolahálózat. A vidéket 5 km sugarú körökre osztották, a törvényhatóságokat és a birtokosokat iskolák építésére kötelezték. Rövid három év alatt, 1926-29 között 6000 modern népiskolai tanterem és több mint 200 tanítólakás épült. Felemelték a tankötelezettséget (14 éves korig), népművelési programot dolgoztak ki (a felnőtt lakosság körében még mindig jelentős, 10% körüli volt az analfabétizmus), 1500 népkönyvtár és ugyanannyi iskolai könyvtár létesült.84 A Horthy-korszak területpolitikai reformkísérletei, amelyek az önkormányzati rendszert is érintették, megtalálhatók e kötet Megye vagy régió - a magyar önkormányzatiság antinómiája című fejezetben. A két háború közötti korszakot erősállam-vízió és ezzel együtt erőteljes centralizáció jellemezte. A centralizációs politikai gyakorlat mellett, fel-felbukkant számos reformtörekvés (Weis, Princz, Magyary, Kaffka), amelyeknek több célja volt: egyrészt a Trianon utáni állam téregységeinek (megye, járás) konszolidációja, másrészt egy modernizációs törekvés, amely a korábbi államrenddel szemben egy korszerűbb térbeosztást s ezzel együtt egy hatékonyabb közigazgatást és önkormányzati rendszert törekedett létrehozni. A reformtörekvések azonban, részben a politikai elit ellenállása miatt tervezőasztalon maradtak, illetve szűk szakmai vitákban dokumentálódtak csupán. Végül is azt az áttörést, amit pár év alatt Klebelsberg a humánpolitikában elért 1920-as években, azt a területpolitika meg se tudta közelíteni. Az államigazgatási és területpolitikai kudarcoknak mi lehetett a hátterében (birtokrendszer, gazdasági szerkezet, társadalom alul szervezetlensége), pontosan nincs feltárva. Ellentétben az 1990-es rendszerváltás85 utáni 83 Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika (1945-1963). Szeged, 1996, Csongrád Megyei Levéltár, 219. 84 A két háború közötti vidéket érintő szociális programok részletezése megtalálható: Bódi Ferenc: Helyi szociális ellátórendszer vidéken. Budapest, 2001, Agroinform, 256. 85 Pálné Kovács Ilona: Regionális politika és közigazgatás. Budapest-Pécs, 2001, Dialóg Campus Kiadó, 304. 44
