Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
II. Településpolitikánk és helyi érdekérvényesítés a 20. században - az önkormányzatiság és területpolitika egyhásra hatása Magyarországon
II. Településpolitikák és helyi érdekérvényesítés a 20. században... reformkísérletek86 kudarcainak87 alapos elemzésével88 ezt a korszakot ilyen mélységben nem összegezték,89 eltekintve egy-egy kitűnő áttekintéstől, mint Hencz Aurél,90 Hajdú Zoltán91 és Horváth Gyula92 munkái. II. 1.2. A szocialista korszak főbb területpolitikai víziói Az országot megkaparintó kommunista hatalom megörökölt egy erősen centralizált államot, benne gyenge helyi önkormányzatokkal, egyben erős rezisztens helyi társadalmakkal.93 A hatalom szerkezetét meghatározó tanácstörvényekkel itt most nem foglalkozunk, a fókuszt a területpolitika egy sajátos elemére, a területfejlesztés-politikára helyeztük. Ezen víziók szerint érzékeltetjük a korszak sajátosságát, amely tovább erősítette a centralizációt, és különös módon konzerválta az ország erős állam jellegét, mint azt alárendelve az eszmei céljainak a sztálini diktatúrának, amely 1956 után a társadalomnak jobban eladhatóbb formában egészen az 1990-es rendszerváltásig regnált, s annak utolsó évtizedében lényegében megvetette a helyi önkormányzati rendszerünk alapjait. 86 Pálné Kovács Ilona: A középszintű kormányzás helyzete és perspektívái Magyarországon. Budapest- Pécs, 2019, Dialóg Campus Kiadó, 222. 87 Hajnal György: Adalékok a magyarországi közpolitika kudarcához. Budapest, 2008, KSZK ROP 3.1.1. Programigazgatóság, 176. 88 Pálné Kovács Ilona: A magyar decentralizáció kudarca nyomában. Budapest-Pécs, 2016, Dialóg Campus Kiadó, 263. 89 Rechnitzer János: A megyétől a megyéig. Adalékok a megyék és a területfejlesztés kapcsolatához. Budapest, 2014, Wolters Kluwer, 447-456. 90 Hencz Aurél: Területrendezési törekvések Magyarországon. Budapest, 1973, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 677. 91 Hajdú Zoltán: A magyar közigazgatási régiók tértörténeti problematikája, in: Területfejlesztés és közigazgatás-szervezés (Megye, régió, kistérség). Szerk. Horváth Gyula-Pálné Kovács Ilona. Budapest, 2000, Magyar Tudományos Akadémia, 91-108. 92 Horváth Gyula: Decentralizáció és regionalizmus Európában. Pécs, 2001, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kar; Sorozat: Habilitációs előadások 3, 62. 93 A magyar vidéki társadalmak erős helyi paraszti közösségekkel rendelkeztek, amelyek életének az egyházak és más szervezetek adtak keretet. Az ötvenes és hatvanas években e közösségek létalapját képező helyi gazdaságok szétverése is megindul a szovjet típusú szövetkezetek szervezésével és az erőltetett iparosítással. A falvak kiürítése és a polgárosodó gazdatársadalom megszüntetése egybeesik az ország település- és térszerkezetének „modernizációjával", amely gyakran egyéni és közösségi tragédiák sorozatát indítja el a szocializmus korszakában. Ezt a folyamatot a nemzetközi szakirodalom parasztalanításnak nevezi. Lásd: Kovách, Imre: De-peasantisation of Hungarian Rurality. In: Europe's Green Ring. Eds. Gramber, L.-Kovách, l.-Tovey, H. London-New York, 2001, Rutledge, Taylor and Francis Group, 66-89. 45
