Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
II. Településpolitikánk és helyi érdekérvényesítés a 20. században - az önkormányzatiság és területpolitika egyhásra hatása Magyarországon
II. Településpolitikák és helyi érdekérvényesítés a 20. században... II. Településpolitikák és helyi érdekérvényesítés a 20. században - az önkormányzatiság és területpolitika egymásra hatása Magyarországon II. 1. Településpolitikai törekvések Magyarországon a 20. században II. 1.1. Területpolitika a két világháború között Az első világháború és az azt követő békediktátum utáni konszolidációs időszak vidéket érintő politikáját az ország csonkulásával járó gondok enyhítése határozta meg. Az ország egykori területének 70%-át, lakosságának 60%-át vesztette el, a megmaradt ország korábbi vásárvonalain peremtájak alakultak ki. A Monarchia méreteihez kifejlesztett fővárost gazdaságilag elmaradott, városhiányos, túlnyomórészt agrárjellegű vidék övezte. 1930-ban a települések felén félezernél kevesebben éltek. A települések száma meghaladta a 3400-at. Apró, illetve kisfaluban élt a lakosság 11 %-a. A 8,6 milliós népességből 1,8 millió külterületi, azaz tanyasi lakos volt.81 A medenceállam széthullását követő centrum-periféria kettősség fölerősödése abban is megnyilvánult, hogy a határövezetben levő városok (Balassagyarmat, Esztergom, Gyula, Makó, Sátoraljaújhely stb.) elveszítették tágabb vagy szűkebb vonzásterük egy részét, így excentrikus helyzetű, gazdaságilag stagnáló településekké alakultak. Mások számára a trianoni döntés a fejlődés új útját nyitotta meg. Például így vált egyetemvárossá és püspöki székhellyé Szeged, illetve a csonka vármegyékben több település megyeszékhellyé lépett elő (Baja, Mátészalka, Szikszó stb.), ezek zöme azonban az újonnan kapott közigazgatási funkció és a kereskedelmi és kulturális szerepkör ellenére sem dinamizálódott.82 A határon belül maradt ipari kapacitás nyersanyagbázisát, világhírű malomiparunk pedig a piacát veszítette el. Az új feltételek megkövetelték a mezőgazdaság szerkezetének az átalakítását: létkérdéssé vált a mezőgazdasági termékek külföldi piacának felkutatása. Fejlődött a gyümölcs-, zöldség-, fűszernövény-, 81 Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. Budapest, 1990, Tankönyvkiadó, 186. 82 Kulcsár László-Molnár Melinda: A magyarországi vidéket érintő politikák a XX. században. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2000 43
