Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
I. Önkormányzatiság és területpolitika
I. Önkormányzatiság és területpolitika gazdasági erőt koncentrálni, mint a városok esetében ez megtörtént Nyugat-Európában. Különösen az erős kereskedővárosok esetében, amelyeknek az igazgatási területükön túl nyúló politikai-gazdasági erejük volt egy-egy régióra, és hatással voltak a kontinens történelmére. 1.2.4. A paradox magyar közjogi fejlődés. A megyei joghatóságból „kinőtt” városi és községi önkormányzatok a kiegyezés után Miközben a nemesi vármegye - az udvar folyamatos korlátozása ellenére - a helyi autonómia és a nemzeti függetlenség sajátos, nélkülözhetetlen intézményévé vált, a városok fejlődése elmaradt a nyugat-európai városfejlődéshez képest. A török uralom évei alatt kialakuló parasztvárosok vagy az azt megelőző időszakban, a Hunyadiak korában megerősödő oppidumok sajátos fejlődési pályát futnak be, amelyek nehezen illeszthetők az európai fejlődési trendekbe.77 Akár a városi lakosság számát, gazdasági erejét, akár a városképet, akár a település közjogi szerepét vesszük tekintetbe, társadalmi és közjogi értelemben a város nem teljesedhetett ki olyan mértékben, mint a nyugati város. Magyarországon a városi polgárság nem fejlődött történelmet formáló harmadik renddé, mint a Nyugat számos államában. A szabad királyi városoknak a 15. századtól volt ugyan képviselete és szavazati joga a rendi országgyűlésben, de az arisztokráciával, valamint a megyei köznemességgel szemben csupán egy (közös) mandátuma volt. A város politikai súlytalanságának történelmi oka elsősorban a 17. századi köznemesi mozgalmakban keresendő. A vármegye fennhatóságának fenntartásában érdekelt középnemesség megerősítette azon jogát (1608 [ke] 6. te.), hogy korlátozza a mezőváros igényét a felemelkedést biztosító szabad királyi városi rang elérésére. Ennek következtében a király és a polgárság között itt nem jött létre az az érdekszövetség, amelynek révén az uralkodó másutt megkerülhette a nemesség politikai hatalmát. Katonai és gazdasági érdekeit a király csak a nemesi renddel és az ezt reprezentáló megyei szervezettel tudta legitim módon, tartósan biztosítani. A magyarországi polgárság (gazdasági erejének gyengesége miatt) nem nyújthatott szövetségesi alternatívát az európai hatalmi ambíciókkal teli birodalmi politika számára, mivel a katonai és gazdasági források felett a nemesi vármegye rendelkezett. A napóleoni háborúkban, a 19. század első évtizedében azonban a nemesi vármegyére épülő hadviselés csúfos kudarcot vallott. 77 Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon a X-XV. században. Budapest, 1966, Akadémiai Kiadó, 216. 39
