Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
V. A rendszerváltást követő önkormányzati választások - helyi társadalom és helyi politika egymásra hatása az 1990-es években
A helyi önkormányzatok születése Magyarországon A szocializmus egy új társadalmat teremtett, amelynek nem voltak gyökerei, de regnálása elég volt ahhoz, hogy az azt megelőző korhoz már a rendszerváltók nem tudtak visszatalálni. A szocialista rend, a korábbi államrend felbontója elbukott, de maga mögött hagyta fizikai létezésének lábnyomát, a széteső szocialista nagyvállalatokat, a panel negyedeket, a szétdúlt városmagokat (Miskolc), elfelejtett kisvárosokat (Balassagyarmat, Esztergom, Sátoraljaújhely, Abaújszántó) és elnéptelenedett és elöregedett falvak százait. A politikai majd gazdasági kényszer okozta migráció következtében a helyi közösségek integrációja megsérült, átformálódott,408 esetenként szétesett (tanya- és faluközpontok).409 A fizikai tények önmagukban mindig könnyebben orvosolható elemei egy kornak, a szocialista korszak káros hagyatéka ettől sokkal, de sokkal maradandóbb nyomot hagyott a társadalom mélyebb szövetében, annak lelki összetevőiben. A kelet-közép-európai térség majd mindegyik államának sikerült lezárnia történelmét. Csehszlovákia kettévált, a két ország történelmileg rövid közös útját befejezte, a csehek és szlovákok társadalmilag, gazdaságilag és politikailag két úton haladhattak tovább. Prága lényegében ekkor nyerte el függetlenségét Kelettől és erőteljesebben nyugatosodhatott, megtalálva ezzel önnön ezeréves államiságának gyökereit is. Lengyelország hosszú függetlenségi harcát befejezhette, és integer módon az európai integráció egyik legfüggetlenebb államává fejlődött, járva maga útját, többször módosítva választási és igazgatási rendszerét, ezzel lezárva a Wojciech Jaruzelski-Lech Waf^sa-korszakot. Lengyelországban a kerékasztal-tárgyalások kompromisszumaira építve 1992-ben egy úgynevezett „kis alkotmányt" fogadtak el, amely 1997-ig volt csak életben, mivel a lengyelek új alkotmányt hoztak, amelyet népszavazással szentesítették, s ezzel lényegében lezárták a történelmüket.410 Az új Horvátország véres háborúban született meg, határainak épségét csak így tudta megőrizni. Az első alkotmányát és ezzel összefüggésben választási rendszerét nyugati (francia) mintából adaptálta, majd a függetlenséget megtestesítő államfő, Franjo Tudjman halála után a horvátok egy saját politikai fejlődésükből kiérlelt alkotmányt, választási rendszert és igazgatást s lényegében egy új-régi állam kereteit teremtették meg. A világ Magyarország körül sokat változott, föderációk bomlottak fel, új állami berendezkedések fejlődtek ki több felvonásban, s ezzel összefüggésben az állam 408 Andorka Rudolf: A magyar községek társadalmának átalakulása. Budapest, 1979, Magvető, 165. 409 Enyedi i. m. 1980,184. 410 Szokolay Katalin-Tállas Péter: Lengyelország. In: Európai politikai rendszerek. Szerk. Kardos József -Simándi Irén. Budapest, 2002, Osiris Kiadó, 981. 184
